Külön lakóövezetek a gazdagoknak

A Neue Zürcher Zeitung beszámol Obwalden kanton kezdeményezéséről, a gazdagoknak kialakítandó lakóövezetekről és az erről kibontakozó vitákról. A Die Presse tudósít a bécsi kormány döntése kapcsán kirobbant vitáról, arról, hogy kilépjenek-e az európai atommagkutató vállalkozásból.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív svájci napilap Obwalden védelmébe vette a gazdagoknak tervezett lakóövezeteket című cikkében ismerteti a kanton és a szövetségi kormány közötti vitát. Obwalden félkanton – a közép-svájci Unterwalden kanton része – az építési rendeletéhez tartozó adótörvénnyel heves vitákat váltott ki. Az obwaldeni tanács április 30-án második olvasatban felhatalmazta a kantont, hogy úgynevezett magasabb lakóminőségű övezeteket határozzon meg. Az intézkedés célja, hogy azon gazdag személyeknek, akik az alacsony adók miatt Obwaldenbe szeretnének költözni, az igényeiknek megfelelő telkeket bocsáthassanak a rendelkezésükre. Az obwaldeni kezdeményezés heves bírálatot váltott ki. Moritz Leuenberger, a szociáldemokrata szövetségi környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a blogjában apartheidről írt a tervezett különleges lakóövezetek kapcsán. Ezt viszont elutasították az obwaldeniek, még azok a zöldek is, akik már bejelentették, népszavazást kezdeményeznek a kanton kormányzatának döntése ellen. Hans Matter, a kanton építési igazgatója szerdán úgy érezte, hogy védelmébe kell vennie a terveket. Mint mondta, Obwalden a szövetségi törvényeknek megfelelően cselekedett, s a kantonnak joga van arra, hogy fejlődését saját maga szabályozza. Matter egyúttal felszólított a mértékletesség megőrzésére; a tervezet szerint összesen kilenc kiemelkedő életminőségű övezetet kívánnak létrehozni. Szó sincs népvándorlásról, ráadásul villák és parkövezetek az egész országban megtalálhatók. Leuenberger szerdán megismételte a fenntartásait az ilyen övezetekkel szemben. Ez az ötlet „nincs rendben” – nyilatkozta a parlamenti tudósítók előtt.

Die Presse (DiePresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban A CERN-ből való kilépés munkahelyeket és magát a projektet is veszélyezteti című cikkében ismerteti a meglepő bécsi döntés várható következményeit. Ausztria kilépése az Európai Atommagkutató Központból (CERN) veszélyeztetné a bécsújhelyi MedAustron Terápia és Kutatóközpont megvalósítását. Ezt nyilatkozta Rolf-Dieter Heuer, a CERN vezérigazgatója Genfben. Mindeddig abból indultak ki a MedAustron üzemeltetői, hogy a működtetéshez szükséges szakértőket a CERN-ben kiképzik – nyilatkozta Michael Benedikt, az osztrák vállalkozás CERN projektvezetője. A bécsújhelyi MedAustronnal egy olyan részecskegyorsítót alkotnának, ami képes lenne évente 1200 rákbeteget eddig példátlan pontossággal ellátni, illetve orvosi és fizikai tudományos központként működhetne. A mai tervek szerint 2012-ben helyeznék üzembe. A CERN-nél megszerezhető tapasztalatok szükségesek a MedAustron megvalósításához. Heuer arra is figyelmeztetett, hogy a kilépés után nem lesz munkahely a CERN-ben az osztrákok számára, s beszállítóként az alpesi ország cégei sem jöhetnek szóba. Ilyen például az UNIQA, mely jelenleg a CERN munkatársait biztosítja évi 26,6 millió euró forgalmi értékben. A CERN jövője miatt Heuer nem aggódik, még ha az osztrák kormány beváltja is fenyegetését és kilép a vállalkozásból. Már most több állam – Szerbia, Törökország, Ciprus és Izrael – jelezte belépési szándékát. A jövő héten érkeznek Genfbe a bécsi gazdasági minisztérium szakértői. Heuer szerint a kilépési terveket nem gondolták végig. Megjegyezte, hogy csak a sajtóból értesült a kilépési tervekből. A CERN osztrák munkatársai és kutatói aggódnak munkahelyeikért. A CERN vezérigazgatója hangsúlyozta: csak a tagállamokból érkezett tudósoknak biztosítanak munkahelyeket. Az osztrákokkal kötött határidős megállapodásokat Bécs kilépése után nem hosszabbítanák meg. Ebben az esetben az osztrák doktoranduszoknak sem sok keresnivalója lenne a CERN-ben – fogalmazott az ott kutató Martin Aleksa. A CERN-ben az osztrákok kiemelkedően magas arányban képviseltetik magukat. Jelenleg 185 osztrák dolgozik az atommagkutató központban. A tudósok a CERN-tagságban nem csupán tudományos befektetést látnak. 1997 és 2007 között az osztrák intézményekhez és vállalatokhoz a tagdíj 70 százalékának megfelelő megbízás érkezett. „Miután itt csúcstechnológiáról van szó, nyugodtan háromszoros szorzóból lehet kiindulni” – mondta Michael Doser, a CERN munkatársa. Azt ugyanakkor elismerte, ezek az előnyök nem jelentkeznek közvetlenül a gazdasági minisztérium költségvetésében. De ennél távlatosabban kellene gondolkodni – fogalmazott a kutató.