Nem változtatott az alapkamaton a monetáris tanács

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 9,5 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén. A döntés megegyezik az elemzői várakozásokkal. • Eldől, hogy a monetáris tanács változtat-e az alapkamaton

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn nyilvánosságra hozza legújabb előrejelzésének legfontosabb adatait, amely várhatóan eltér a februári prognózisban szereplő, 2009-re vonatkozó 3,5 százalékos GDP-visszaeséstől, valamint az idei évre várt 3,7 százalékos inflációs prognózistól. Az elemzők szerint az idei átlagos infláció 4,6 százalék, a decemberi – éves összehasonlításban – 6,9 százalék lehet. Jövőre az átlagos infláció 4,4 százalék lehet a konszenzus szerint, 2011-ben azonban visszatérhet a háromszázalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.

A néhány napja készült felmérés szerint 2009-re az elemzők 6 százalékos GDP-csökkenést várnak. A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5–0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes, 9,5 százalékos kamat.

A monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot, a másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt, a tagok túlnyomó többsége a kamat tartásáról döntött – mondta a hétfői tájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Simor András kifejtette: a kormány bejelentett intézkedései bár rövidtávon növelik az inflációt, hosszabb távon javítják a növekedési kilátásokat, az államadósság mértékének csökkentését, Magyarország kockázati megítélésének javulását.

Fellendülés csak 2011-ben várható

Az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a monetáris kondíciók lazítása nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását és a tőkeáramlások folytonosságát – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a hétfői kamatdöntés indoklásában.

A tanács véleménye szerint érdemi gazdasági fellendülés csak 2011-ben várható. Kifejtik: az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdasági kilátások romlása. A magyar gazdaság visszaesése várhatóan nagyobb lesz az európai átlagnál, mert a külső dekonjunktúra, a hitelkínálat szűkülése és a költségvetési intézkedések növekedést rontó hatása egyszerre jelentkezik. Az adóintézkedések átmeneti hatásától eltekintve az erőteljes gazdasági visszaesés hatására az infláció a középtávú inflációs cél alá mérséklődhet. Az elmúlt negyedévben megjelenő adatok tovább romló képet rajzolnak ki a gazdaság kilátásairól – fogalmaznak.

Az év első hónapjaiban a világkereskedelem közel ötödével esett vissza. A legutóbbi információk alapján azonban az üzleti várakozások lassú javulása és a készletek csökkenése a konjunkturális helyzet fokozatos stabilizálódására utalhat. A magyar gazdaság külkereskedelmi szerkezete miatt az európai visszaesés a hazai exportszektort rendkívül érzékenyen érinti. A versenyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések, valamint az elmúlt időszakban bekövetkezett reálleértékelődés a külső kereslet visszaesését csak részben képesek ellensúlyozni. Az európai növekedési kilátásokkal összhangban érdemi fellendülés csak 2011-ben várható. A romló értékesítési kilátások a vállalatokat a bérek befagyasztására, a létszám erőteljes csökkentésére és a beruházások elhalasztására késztették. A vállalati jövedelmezőség azonban még így is számottevően romlott, így az alkalmazkodás várhatóan tovább folytatódik. A csökkenő foglalkoztatás miatti jövedelembizonytalanság, valamint a csökkenő hitelkínálat a lakosságot is a fogyasztási és beruházási kiadásai visszafogására ösztönzi. Ennek következtében a megtakarítási hajlandóság tovább emelkedhet, és a belső kereslet érdemi élénkülésére 2011 előtt nem számítanak.

(MTI)