Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Richard Herzinger Hogyan teszik tönkre belülről a nyugati baloldaliak a Baloldali Pártot című cikkében elemzi a radikális politikai alakulat belső vitáit. A berlini kilépések nyilvánvalóvá tették: a Baloldali Párton belül kemény harc tombol a kelet-német pragmatikusok és a nyugat-német dogmatikusok között. A nyugat-német baloldalt mindig is jellemezte az ideológiai szektásság, most ismét a szocialista üdvtanról prédikáltak – számol be a lap. „A Baloldali Párt csak értelmezi a jelenlegi viszonyokat, de nem kívánja megváltoztatni” – élvezetesen idézi Carl Wechselberg ezt a Marx-parafrázist. Világosan fogalmazva leszámolt Wechselberg annak a Baloldali Pártnak az ideológiájával és vezetésével, melynek költségvetési szakértőjeként a berlini képviselő-testület tagja volt, s mely pártból hosszú megfontolások után egy hete kilépett. Wechselberg ugyanakkor párton kívüli képviselőként továbbra is tagja lesz a Baloldali Párt frakciójának. Célja a berlini vörös–vörös koalíció megtartása, amit továbbra is megőrzendő politikai projektnek tart. És pontosan ezt a realista politikát hiányolja a párt országos irányvonalában. Még egy távozás tette láthatóvá a Baloldali Pártban meghúzódó mély szakadékot: Silvia-Yvonne Kaufmann, a párt volt alelnöke és EP-képviselője, aki nem sokkal Wechselberg után hozta nyilvánosságra döntését. Ellentétben egykori berlini elvtársaival, ő azonnal bejelentette átlépését az SPD-be. A két kilépő indokai hasonlóak voltak. Az alig egy hete elfogadott választási programjával a Baloldali Párt végleg elbúcsúzott attól, hogy komolyan vehető kormánypártnak, koalíciós partnernek tartsák. Kaufmann mindenek előtt az európai alkotmányszerződés teljes elutasítását panaszolja – írja a Die Welt. Wechselberg ebben a programban az ellenszenvvel és bosszúvággyal megspékelt vágyat látja, hogy visszatérjenek az 1970–1980-as évek viszonyaihoz. Bizarr szövetség alakult a Munka és Szociális Igazságosság Választási Alternatívájából (WASG) érkező volt szakszervezeti funkcionáriusok és a szélsőbaloldali nyugat-német szekták között, és Sahra Wagenknecht ortodox kommunista platformja kisebbségbe szorította a „pragmatikus keleti központot”.
Der Spiegel (spiegel.de)
A német baloldali hírmagazinban Matthias Schepp „Piacvezetők akarunk lenni” címmel készített interjút Szergej Kirijenkóval, a Roszatom vezetőjével. Kirijenko elképzelhetetlennek nevezte a következő három-négy évtizedben a biztonságos energiaellátást az atomenergia nélkül. Franciaországban a nukleáris energia aránya az áramtermelésben 78 százalék, Oroszországban 16 és Németországban 26. Kirijenko számára az ideális érték 25-30 százalék, ami közel áll a német értékekhez. Elmondta, ugyan képes minden feladatot egyedül is megoldani, ez azonban csak igen korlátozottan tekinthető hatékonynak. A világpiacon kemény verseny uralkodik, a vásárló Oroszországban veheti meg a reaktort és a Siemenstől a turbinát. Ezért a két cég kiválóan illik egymáshoz. Kirijenko úgy vélte, a Siemens-szel kötendő szövetség garanciát ad a vásárlónak, hogy a következő 60 évben biztosan hozzájutnak a fűtőelemekhez, hiszen Oroszország rendelkezik a világ dúsító kapacitásának 40 százalékával. Ez a Roszatom egyik előnye. Aki modern irányítási és biztonságtechnikára vágyik, az megkaphatja a Siemenstől. Az biztos, hogy a Siemens képes önállóan saját atomtechnikáját kiépíteni, ez azonban évtizedekig tartana. „Ha egyesülünk, akkor már holnap ajánlatot tehetünk a vásárlóknak” – fogalmazott a Roszatom vezetője. Elmondása szerint elsődlegesen a kelet- és közép-európai országokba készülnek, mert ott mindkét cég hagyományosan erős. Csehország, Magyarország és Szlovákia is gondolkodik új erőműveken, vagy a meglévők kibővítésén.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat