Die Presse (Diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap EU-választás: Törökország Strasser számára „nem érett” című cikkében ismerteti az ÖVP EP-listavezetőjének álláspontját. Ernst Strasser, az Osztrák Néppárt (ÖVP) EP-listavezetője vasárnap kijelentette: szerinte Törökország „nem érett” az EU-tagságra. Az elmúlt napokban részben eltérő álláspontok alakultak ki az ÖVP-n belül. A közszolgálati televízióban adott interjújában úgy fogalmazott: ő ugyan támogatja a csatlakozási tárgyalásokat, de csak a belépés szempontjából nem lényeges fejezetekben.
Erről a kérdésről az ÖVP programjában annyi áll, hogy a tárgyalásokat eredményre nyitottan kell folytatni – nyilatkozta Strasser, hozzátéve: „A tárgyalások azok tárgyalások, a csatlakozási tárgyalások egészen más ügy”. 2008 májusában a megbeszéléseket gyakorlatilag leállították – méghozzá okkal. Az nem lehetséges, hogy egy tagállamot – nevezetesen Ciprust – egy tagjelölttől „nem teljes szuverenitásúként kezeljenek”. Egy azonban biztos: „Törökország nem érett a belépésre” – fogalmazott Strasser.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (Faz.net)
A konzervatív német napilapban Hendrik Kafsack, Werner Mussler és Michael Stabenow Németország késik Brüsszelben című cikkében foglalkozik Berlin uniósbiztos-jelölési dilemmáival. A jelöltek kérdése továbbra is áttekinthetetlen. A CDU magának követeli a pozíciót, mivel ők vannak soron. Az utolsó kereszténydemokrata biztos Karl-Heinz Narjes volt, aki 1988-ban vált ki a brüsszeli testületből. Ugyanakkor hiányzik a vitán felüli jelölt.
Az egykor komoly jelöltként emlegetett Peter Hintze gazdasági minisztériumi államtitkárról is alig esik szó. Berlinben őt egyáltalán nem tartják annak a nehéz súlyú politikusnak, akire Brüsszelben szükség lenne. Elmar Brokot, a CDU EP-képviselőjét csak azért emlegetik alkalmanként, mert kevés a valódi konkurens, s rendszeresen magát is szóba hozza. Az SPD ismételten már régóta lecövekelt Martin Schulz, az EU-parlament szocialista frakciójának vezetője mellett, akiben már az új ipari biztost látja. Hogy komolyan gondolja-e, az egyáltalán nem biztos. Csak annyi tudható, hogy Günter Verheugen (SPD), a jelenlegi biztos nem indul újra. Valószínű, hogy a mostani Barroso-bizottság nem októberben távozik, hanem egészen az év végéig hivatalban marad.
Így vélhetően az államoknak és Barrosónak egy kicsit több ideje marad az új biztosok kiválasztására. A halasztás oka, hogy el kívánják kerülni a biztosok számáról kialakuló vitát. A most még érvényben lévő nizzai szerződés szerint ősszel le kellene csökkenteni a bizottságot, ezért legalább egy ország elvesztené a biztosát. A lisszaboni szerződés viszont kitart az „egy ország, egy biztos” elv mellett. Ezért abban bíznak, hogy a második népszavazásban az írek elfogadják, így novemberben az új bizottság a lisszaboni szabályokra hivatkozva megkezdheti munkáját. Ezért tényleg elég, ha a berlini kormány csak a Bundestag-választások után nevezné meg a jelöltjét.
