Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos „Hazafias” harc a bankok ellen című cikkében elemzi a Bajnai-kabinet tőkeellenes rohamát. A cikk írója szerint a helyzet katasztrofális, de az emberek megértik mások gondjait. A közvélemény-kutatást a Medián végezte a budapesti Miniszterelnöki Hivatal megbízásából. A kívülállók háromnegyede – és az érintettek 84 százaléka – azt az álláspontot képviseli, hogy a kormánynak tennie kell valamit azok érdekében, akiknek nehézséget okoz a devizahitelek visszafizetése. Az, hogy a Bajnai-kormány segít-e a devizahiteleseken, egyelőre még bizonytalan. Annyit azonban már eldöntöttek, hogy néhány banknak a lábára lépnek, köztük a Raiffeisen magyarországi leányvállalatának. Az osztrákok és az olaszok a CIB Banknál a kormányzó szocialisták kereszttüzébe kerültek, mert Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes szerint „abszurd érvekre hivatkozva” arra törekszenek, hogy „a szerződéseket az érdekeiknek megfelelően alakítsák át”. A PSZÁF ezzel kapcsolatban már június végén 6,5 millió forint büntetésre ítélte. Tizenegy további pénzintézetet, köztük az Erste Bankot, a Raiffeisent, az UniCreditet és a Volksbankot is alaposan nagyító alá vették, de azok megúszták büntetés nélkül.
A fejlemények több okból is figyelemre méltóak. Egyrészt, mert Bajnai péntekre egy nagy „banktalálkozót” hívott össze, ahol az „egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos anomáliákról” kíván vitatkozni. Őt a szocialista párt hajtja, mely a frakcióvezető-helyetteshez hasonlóan azt állítja, hogy a bankok kiskapukon kívánják megkerülni az augusztus 1-jén életbe lépő szigorításokat. A leghangosabban a battonyai Karsai József keménykedik. Ő tavaly vált ismertté, amikor megszervezte a gyümölcstermelők tiltakozó akcióját a külföldi élelmiszerláncok magyarországi leányvállalataival szemben. Ma azzal vádolja a külföldi kézben lévő bankokat, hogy kiviszik az országból a megtakarításokat, ezért jut kevés hitel a gazdáknak. Ebben a sovinizmustól és osztályharctól bűzlő helyzetben egy egész más szempont is komoly szerepet játszik: a Bajnai-kormány személyzeti politikája.
Június 18-án bírálta Oszkó Péter a PSZÁF bankokkal szembeni tétlenségét, erre a szervezet vezetője 24 órán belül lemondott. A kormány néhány napon belül keresztülvitte a parlamenten Farkas István helyére az új jelöltet, Farkas Ádámot. Farkas, aki a magánszférából érkezett, kijelentette: újraszervezi gazdasági érdekeltségeit, a legtöbbjétől megválik, s a többit sem ő fogja igazgatni. Ez a „tisztasági nyilatkozat” nyilvánvaló oldalvágás Simor András jegybankelnökkel szemben, akit hevesen támadnak, mert Cipruson is volt egy cége, amit időközben eladott, de a bírálat csak nem akar elnémulni. Budapesten már most fogadásokat kötnek arra, hogy az időközben rendkívüli felmondással elbocsátott Tátrai Miklós után ki lesz a Bajnai-kormány következő személyi áldozata.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Robert Lücke Keserű utóíz című cikkében tudósít a német borkalauz-háborúról és a helyi borászok megosztottságáról. A felbolydulás nagy volt, amikor a magára csak mint a borszeretők bibliájára tekintő Gault Millau borkalauz szerkesztősége júniusban levélben kért 195 eurós „önkéntes költség-hozzájárulást” a borászoktól. Ezért cserébe egy oklevél és két ingyenes példány járt volna a 2010-es borkalauzba felvett borászoknak. A kiadó azzal indokolta lépését, így kívánt takarékoskodni. A levél azonban nem maradt következmények nélkül, számos neves borász felháborodottan „megvásárolt értékelésről” beszélt és kijelentette, hogy a jövőben nem kívánnak a kalauzban szerepelni. A múlt héten Armin Diel főszerkesztő és a Gault Millau kiadója bedobta a törülközőt és felmondott. De a borászok lázadásának más oka van, mint a kiadó által is csak „szerencsétlenül megfogalmazottnak” tartott marketingakció.
Sok borász régóta úgy érezte, igaztalanul bánnak vele a Gault Millauban. Diel, aki maga is sikeres borász, már régóta tüske volt néhány kollégája szemében. A Gault Millauban ugyan felbukkantak a borai, de nem értékelték azokat. Ugyanakkor egyesek szerint az ő boraik a konkurencia miatt kerültek lepontozásra. Hivatalosan június 30-án nyílt levelet írtak a Christian Verlagnak, ebben jelezték: nem hajlandók fizetni. E levél aláírói között ott volt számos vezető német borász. Meglepő módon hiányoznak a tiltakozók közül a Gault Millauban legjobbként értékelt pincészetek. Számos blogon azon spekulálnak, hogy a nyílt levél megfogalmazói azok, akik alulértékeltnek érezték magukat a borkalauzban.
Otromba módon viselkedett a román államfő Budapesten