Ki lesz a Bajnai-kormány következő személyi áldozata?

A Die Presse hosszú cikkben elemzi a magyar szocialisták tragikomikus hadjáratát a bankok ellen. A Süddeutsche Zeitung részletesen foglalkozik a német borkalauz-háborúval.

2009. 07. 17. 9:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos „Hazafias” harc a bankok ellen című cikkében elemzi a Bajnai-kabinet tőkeellenes rohamát. A cikk írója szerint a helyzet katasztrofális, de az emberek megértik mások gondjait. A közvélemény-kutatást a Medián végezte a budapesti Miniszterelnöki Hivatal megbízásából. A kívülállók háromnegyede – és az érintettek 84 százaléka – azt az álláspontot képviseli, hogy a kormánynak tennie kell valamit azok érdekében, akiknek nehézséget okoz a devizahitelek visszafizetése. Az, hogy a Bajnai-kormány segít-e a devizahiteleseken, egyelőre még bizonytalan. Annyit azonban már eldöntöttek, hogy néhány banknak a lábára lépnek, köztük a Raiffeisen magyarországi leányvállalatának. Az osztrákok és az olaszok a CIB Banknál a kormányzó szocialisták kereszttüzébe kerültek, mert Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes szerint „abszurd érvekre hivatkozva” arra törekszenek, hogy „a szerződéseket az érdekeiknek megfelelően alakítsák át”. A PSZÁF ezzel kapcsolatban már június végén 6,5 millió forint büntetésre ítélte. Tizenegy további pénzintézetet, köztük az Erste Bankot, a Raiffeisent, az UniCreditet és a Volksbankot is alaposan nagyító alá vették, de azok megúszták büntetés nélkül.

A fejlemények több okból is figyelemre méltóak. Egyrészt, mert Bajnai péntekre egy nagy „banktalálkozót” hívott össze, ahol az „egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos anomáliákról” kíván vitatkozni. Őt a szocialista párt hajtja, mely a frakcióvezető-helyetteshez hasonlóan azt állítja, hogy a bankok kiskapukon kívánják megkerülni az augusztus 1-jén életbe lépő szigorításokat. A leghangosabban a battonyai Karsai József keménykedik. Ő tavaly vált ismertté, amikor megszervezte a gyümölcstermelők tiltakozó akcióját a külföldi élelmiszerláncok magyarországi leányvállalataival szemben. Ma azzal vádolja a külföldi kézben lévő bankokat, hogy kiviszik az országból a megtakarításokat, ezért jut kevés hitel a gazdáknak. Ebben a sovinizmustól és osztályharctól bűzlő helyzetben egy egész más szempont is komoly szerepet játszik: a Bajnai-kormány személyzeti politikája.

Június 18-án bírálta Oszkó Péter a PSZÁF bankokkal szembeni tétlenségét, erre a szervezet vezetője 24 órán belül lemondott. A kormány néhány napon belül keresztülvitte a parlamenten Farkas István helyére az új jelöltet, Farkas Ádámot. Farkas, aki a magánszférából érkezett, kijelentette: újraszervezi gazdasági érdekeltségeit, a legtöbbjétől megválik, s a többit sem ő fogja igazgatni. Ez a „tisztasági nyilatkozat” nyilvánvaló oldalvágás Simor András jegybankelnökkel szemben, akit hevesen támadnak, mert Cipruson is volt egy cége, amit időközben eladott, de a bírálat csak nem akar elnémulni. Budapesten már most fogadásokat kötnek arra, hogy az időközben rendkívüli felmondással elbocsátott Tátrai Miklós után ki lesz a Bajnai-kormány következő személyi áldozata.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali müncheni napilapban Robert Lücke Keserű utóíz című cikkében tudósít a német borkalauz-háborúról és a helyi borászok megosztottságáról. A felbolydulás nagy volt, amikor a magára csak mint a borszeretők bibliájára tekintő Gault Millau borkalauz szerkesztősége júniusban levélben kért 195 eurós „önkéntes költség-hozzájárulást” a borászoktól. Ezért cserébe egy oklevél és két ingyenes példány járt volna a 2010-es borkalauzba felvett borászoknak. A kiadó azzal indokolta lépését, így kívánt takarékoskodni. A levél azonban nem maradt következmények nélkül, számos neves borász felháborodottan „megvásárolt értékelésről” beszélt és kijelentette, hogy a jövőben nem kívánnak a kalauzban szerepelni. A múlt héten Armin Diel főszerkesztő és a Gault Millau kiadója bedobta a törülközőt és felmondott. De a borászok lázadásának más oka van, mint a kiadó által is csak „szerencsétlenül megfogalmazottnak” tartott marketingakció.

Sok borász régóta úgy érezte, igaztalanul bánnak vele a Gault Millauban. Diel, aki maga is sikeres borász, már régóta tüske volt néhány kollégája szemében. A Gault Millauban ugyan felbukkantak a borai, de nem értékelték azokat. Ugyanakkor egyesek szerint az ő boraik a konkurencia miatt kerültek lepontozásra. Hivatalosan június 30-án nyílt levelet írtak a Christian Verlagnak, ebben jelezték: nem hajlandók fizetni. E levél aláírói között ott volt számos vezető német borász. Meglepő módon hiányoznak a tiltakozók közül a Gault Millauban legjobbként értékelt pincészetek. Számos blogon azon spekulálnak, hogy a nyílt levél megfogalmazói azok, akik alulértékeltnek érezték magukat a borkalauzban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.