Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Albert Schäffer Merkel müncheni békeműve című cikkében ismerteti a kancellárnak a müncheni katolikus akadémián mondott beszédét.
A katolikus akadémián „A keresztény felelősségből fakadó politikai cselekvés” címmel hirdettek előadást, melynek hallgatósága Bajorország katolikus elitje volt. Merkel nem okozott csalódást, amikor a belső iránytű fontosságáról szólva gyorsan rátért a pápa legújabb enciklikájára, a „Caritas in veritate”-re.
XVI. Benedek figyelmeztetése a kormányon lévőkhöz szól, miszerint „az első védendő és felhasználandó tőke az ember, a személy az ő teljességében”. Merkel úgy véli, hogy az enciklika a leginkább alkalmas arra, hogy iránymutató legyen a mostani pénzügyi és gazdasági válságban. Később a kancellár elismerte, hogy a pápa még bíboros korában megfogalmazott „izgalmas cikkeinek” lelkes olvasója volt.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Különös találkozás hírszerzőkkel című cikkében elemzi a mind bizarrabbá váló kazah kémbotrány legfrissebb fejleményeit.
Nincs köze a hírszerzéshez – nyilatkozta szerdán Karl Blecha egykori belügyminiszter, az SPÖ nyugdíjas szervezetének vezetője. Mint a lap jelentette, Anton Gaal, az SPÖ honvédelmi szóvivője és a hadsereg panaszbizottságának vezetője, illetve Blecha is kapcsolatot tartott Ildar A. fedett kazah ügynökkel, akit az ősz folyamán bíróság elé állítanak.
Blecha megerősítette, hogy Gaal orosz származású osztrák állampolgárként bemutatta A.-t, aki megkérdezte őt, miért nem adta ki Bécs a volt kazah követet, Rachat Alijevet. Blecha magánemberként megkérdezte párttársát, Maria Berger igazságügy-minisztert, aki megerősítette azt az álláspontot, hogy nem adnak ki gyanúsítottat olyan országba, ahol nincs esély a tisztességes eljárásra. Nem sokkal később ismét kapcsolatba lépett A.-val, mert ő azt állította, hogy egyes kazahok pénzmosást folytatnak Ausztriában. Ezt követően azonnal felvette a kapcsolatot Erik Buxbaummal, a közbiztonságiak akkori főigazgatójával.
Azokkal a híresztelésekkel kapcsolatban, miszerint 2008-ban Kazahsztánba repült, Blecha kijelentette: több mint tíz éve nem járt az országban. „Abszolút hülyeség” – nyilatkozta a lapnak Bernd Ender, az ORF 2003-ban nyugalmazott újságírója, aki visszautasította azokat a vádakat, miszerint ő lett volna az összekötő az elhárítás és az FPÖ között. „Én, mint öreg szoci? Soha!” Azokat a híreszteléseket is visszautasította, miszerint a „Tisztelt Ház” című műsor egykori munkatársaként segített az FPÖ-nek megfogalmazni az Alijevvel kapcsolatos interpellációját. Fogalma sincs, miként keverhették a történetbe, s nem ismer „egyetlen kazahot sem”. A gyanú szerint az FPÖ hagyta, hogy a kazahok eszközként használják fel őket.
Mennyire könnyű megszerezni a titkosszolgálati információkat? A News című hetilap információi szerint a közelmúltban az elhárítás számos régi aktája felbukkant, melyeket nem iktattak. Nyilvánvalóan a katonai hírszerzés egyes munkatársai magánnyomozási célra használták lehetőségeiket. Számos személyt hivatalos megbízás nélkül ellenőriztek. Az említett akták abból az időszakból származnak, amikor Gregor Keller, Heinz Fischer szövetségi elnök adjutánsa volt az elhárítás műveleti osztályának irányítója.
origo.hu
Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel
