Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban G. Facius és M. Kamann A katolikusoknál és a protestánsoknál fogyóban a pénz című cikkében elemzi a gazdasági válság hatását a történelmi egyházak anyagi helyzetére.
A német tartományi egyházaknak és püspökségeknek jelentős bevétel kiesésre kell felkészülnie. Az egyházi adó ez évben és a közeli jövőben jóval takarékosabban kell gazdálkodnia, mint eddig tervezték. Különösen keményen érintik a jómódú régiókat, ahol a jövedelemadó – ennek alapján számolják ki az egyházadót – eddig bőven csorgott, most azonban a gazdasági válság miatt és különböző felmentések okán jóval szűkösebben csordogál. A württembergi evangélikus tartományi egyház 2008-ban még 590 millió euróval gazdálkodott, addig az idén már csak 525 millió euróra számíthatnak. 20 százalékos visszaesésre számít a bajorországi evangélikus egyház is 2010-ben, ez 116 millió euróval jelent kevesebbet, mint amit 2008-ban kaptak.
A freiburgi érsekség bevételei 2009 első félévében 158,6 millió eurót tettek ki, ami öt százalékkal kevesebb a tavalyinál és a 2010-es előrejelzések már 15 százalékos csökkenésből indultak ki. A leggazdagabbnak számító kölni érsekség adóbevételei 2009-ben 15 százalékkal 440 millió euróra csökkennek majd. Ez a gazdasági hanyatlás közvetlen következménye, hangsúlyozta Dominik Schwaderlapp főesperes, aki megemlítette a második konjunktúracsomag adókedvezményeinek következményeit. A katolikus egyház is tisztában van azzal, hogy a 2008-as 5,06 milliárd eurós adóbevételt a jövőben aligha tudják megismételni. „Nehéz időkre kell felkészülnünk”-mondta Robert Zollitsch érsek a püspöki konferencia elnöke. Ezért a válság előtt megkezdett takarékossági irányt még erőteljesebben kell követni. A kölni érsekségben ennek az óvodák, iskolák és a segélyezési tervek láthatják kárát.
Die Presse (DiePresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Tiltott bécsi üzletek Észak-Koreával című cikkében tudósít az illegális phenjani luxuscikk beszerzésről. S. a bécsi üzletember jól kiismeri magát jachtok és a más luxuscikkek világában. Erre a tudásra tartott igényt Kim Dzsong-Il észak-koreai diktátor is. S. strómanként összesen 13 millió euró értében rendelt két jachtot az Azimut-Benetti cégnél, melynek székhelye a toszkánai Viareggio. Ezen kívül hét Mercedest, valamint egy sor hangszert kívántak Ausztrián keresztül a kommunista országba csempészni. Ezért S. ellen eljárás folyik az osztrák külkereskedelmi törvény megsértéséért. E bűncselekményt két évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Ausztria ugyanis köteles ügyelni az észak-koreai rezsim elleni szankciók betartására, többek között a luxuscikkek kivitelének megtiltására.
A jachtokért és a Mercedesekért fizetendő összeg egy része osztrák bankon keresztül érkezett. A bank gyanúját követően – miszerint itt pénzmosásról lehet szó – a Szövetségi Bűnügyi Hivatal vizsgálata megállapította a szálak Észak-Koreába vezetnek Az üzletbe közvetítőként bekapcsoltak egy hongkongi vállalkozást. Az Azimut-Benetti olasz jacht építőcég szerint bennük nem keltett gyanút a megrendelés. Ők magukat „szerződésszegés áldozatainak tekintik” áll a lapnak adott válaszukban. Az osztrák megrendelő a jachtok vevőjének egy kínai címet adott meg. Azt, hogy a hajókat a valóságban Észak-Koreába szánták, csak az olasz fináncoktól tudták meg. Az Azimut-Benetti azonnal felbontotta a szerződést. Az eredetileg a pénzügyőrség által lefoglalt hajókat a cégnek időközben visszaadták. S-t az üggyel kapcsolatban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal már kihallgatta, s egy házkutatást is végrehajtottak.
origo.hu
Magyar Péter saját pártja átláthatóságáról is hazudott
