Újra végignézzük a mértéktelenség reneszánszát?

A Süddeutsche Zeitungban írt elemzésében a német pénzügyminiszter azt állítja, most még megállíthatóak szabadpiac újra elszemtelenedő hívei. A Die Welt beszámol arról, hogy a németek többsége igazságtalannak tartja a Szövetségi Köztársaságot.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban Peer Steinbrück Erkölcstelenség – Mindenki kára című cikkében elemzi a berlini pénzügyminiszter a morál és a gazdaság összefüggését. Sokan kérdezik, hogy az elmúlt nyolcvan év legnagyobb gazdasági és pénzügyi válságának bekövetkezte vajon egy elkerülhetetlen sorscsapás volt-e – írja az újság. A válasz attól függ, miként ítéli meg az illető a globalizációt, természeti adottságnak, vagy emberi kéz alkotásának.. Nem vagyok hajlandó azt elfogadni – fogalmaz az SPD politikusa – , hogy korlátlan piaci erők határozzák meg életünket. Éppen ezért minden erejét azért veti latba, hogy hosszú távú játékszabályokat teremtsen és azokat betartassa.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban ma már egyetlen befektetési bank sem létezik, az első pénzügyi zsonglőrök ismét hozamhegyeket kívánnak megostromolni. Ugyanaz a helyzet Londonban. Ugyanazok a bankok, akik tegnap még néhány milliméterre álltak a csődtől, ma már a válság haszonélvezőinek nevezik őket és úgy is viselkednek. A Barclays az elmúlt hónapokban 300 új befektetési bankárt vett fel – nagylelkű feltételek közepette. Emlékeztetőül, ez a bank vette át a Lehman Brothers amerikai üzleteit, melynek összeomlása, a világméretű válság okozója. Hihetetlen, hogy a német HSH Nordbank vezetője Dirk Jens Nonnenmacher 2,9 millió eurónyi bónuszt és nyugdíjat követel, miközben állami segítség nélkül a pénzintézet már nem létezne. Az ilyen kisiklások hallatán, felmerül a kérdés, hogy Németország vajon túlzásba vitte-e a deregulációt? Önkritikusan elismerem – folytatta a miniszter – hogy a pártom szintén évekig a dereguláció vonatán ült, még ha nem is a mozdonyon. A dereguláció ott ütközik saját határaiba, ahol alapvető erkölcsi mércékbe ütközik és ezzel veszélyezteti a társadalom összetartozását. Rajtunk is múlik, hogy a mértéktelenség reneszánszát csodálkozva végignézzük, vagy értékközösségként egymásra találnak az egyházak, a civil társadalom, a politikusok, a szakszervezetek, akik az emberekért érzett felelősségből cselekszenek. Biztatónak nevezte, hogy ebben az időben a nagy keresztény egyházak egyértelmű álláspontot foglaltak el. XVI. Benedek pápa szociális enciklikájában arra szólít fel, hogy magunkra, mint a gazdasági fejlődés alakítójára és ne mint áldozatára tekintsünk.

A cikk írója reméli, hogy az egyházak világos megnyilatkozásával megnő a konszenzus a társadalomban, hogy ugyanaz az ideológia, amelyik a válságot előidézte, az nem lehet a kivezető út. A korlátlan piacok időszaka, ahol az embereket, szociális státusukat és felemelkedési esélyeiket gyakorlatilag a piaci értékeik alapján ítélik meg, nem sors, hanem az akaratunktól függ. Országunkban egy értékközösségre van szükség, ami a közjót állítja az emberek gondolkodásának és cselekvésének középpontjába – tette hozzá Steinbrück.

Az első politikai lépések megtörténtek, de ama restauráció erői elleni harc, akik a múltban már kiválóan kerestek, már ismét azt szeretnék, ha a szabályozó állam visszavonul és ismét a piac kezébe kerül a jogar. A szociális piacgazdaság azonban sokkal több, mint egy gazdaságpolitikai rendszer. Magas erkölcsi és szociális elvárásokat teremt, ami hosszú időre életben tartotta például a német szakszervezeti mozgalmat és egy felelős vállalkozói réteget. Csak egy esélyünk van, hogy rendbe hozzuk a pénzpiacokat és a világgazdasági rendet jelentősen emberségesebbé tegyük. Minden társadalmi csoportnak össze kell fognia a piachívők reneszánsza ellen. Ha ez megtörténik, akkor valóban volt értelme a válságnak.

Die Welt (welt.de)

A konzervatív hamburgi napilap A németek igazságtalannak tartják a Szövetségi Köztársaságot című cikkében ismerteti egy közvélemény-kutatás meglepő eredményét. A nürnbergi GfK közvéleménykutató intézet által elvégzett vizsgálat szerint a németek közel háromnegyede szerint a Szövetségi Köztársaság most nem nevezhető igazságosnak. A vizsgálatban megkérdezett kelet-németek válaszai még szkeptikusabbak voltak.

A lap vasárnapi kiadása megbízásából ezer fős reprezentatív mintán elvégzett kutatásban arra a kérdésre kellett válaszolnia a megkérdezettnek „Mit gondol, Németországban igazságosan mennek a dolgok?” A válaszadók 75,1 százaléka a kérdésre nemmel válaszolt. Különösen egyértelmű volt keletnémet résztvevők szavazata a körkérdésben, ott a válaszadók 83 tartja igazságtalannak a Szövetségi Köztársaság rendszerét. „Nyilvánvalóan létezik egyfajta lazább összefüggés az igazságérzet és a régió gazdasági jóléte között, ahol az érintettek élnek” – fogalmazott Klaus Hilbinger, a GfK szakértője.