Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a műegyetemi tanévnyitón az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a korrupciót és pazarlást segítő finanszírozás megváltoztatását javasolta. A rektori konferencia állásfoglalása szerint az egyetemi és főiskolai vezetők egyetértenek abban, hogy a mennyiségi fejlődés korszaka lezárult, a nemzetközi szinten mért versenyképesség növelése kormányzati oldalról bátrabb kezdeményezéseket, a minőségi paraméterek határozottabb érvényesítését követeli meg a struktúrafejlesztésben, a szabályozásban és a finanszírozásban egyaránt.
Tényként rögzítik ugyanakkor, hogy az egyébként a minőséget középpontba helyező versenyhelyzetek a hallgatókért, a tudományos normatívákért, jelentős hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési projektekért nem kívánt következményekkel is járnak. A sokszor bürokratikus pályáztatási előírások időt, energiát rabolnak el a fontos, a felsőoktatásban nélkülözhetetlen stratégiafejlesztésektől.
Határozottan kijelentik
„Ezekkel együtt sem összegezhetők kudarcként a mai állapotok. Határozottan kijelenthetjük, hogy nincs jelen a korrupció a magyar felsőoktatásban” – írják. Hozzáteszik, hogy az utóbbi évtizedekben a magyar felsőoktatás történelme talán legnagyobb infrastruktúra-fejlesztési periódusán van túl. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság mint független testület biztosítja a professzori kinevezések objektív minősítését, és megakadályozza az indokolatlan és a nemzetközi minősítésektől eltérő professzori kinevezéseket.
Mint rámutatnak, a vezetőválasztások – rektor, dékán, tanszékvezető, intézetvezető – folyamata a magyar felsőoktatás évszázados hagyományait követi, és mindenben megfelel a képviseleti demokrácia szabályainak. Az állásfoglalásban kitérnek arra is, hogy a rektori konferencia a 2009/2010-es akadémiai évben kidolgozza a felsőoktatás hosszú távú stratégiáját, a minőségi és teljesítményalapú finanszírozás új modelljét, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) , a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, a Felsőoktatási Tudományos Tanáccsal és a Nemzeti Bologna Bizottsággal. Az MRK várja a felsőoktatásban érdekelt szereplőket, legyenek azok szakmai vagy civil szervezetek, hogy vegyenek részt abban a munkában, amely hosszú távra meghatározza a magyar felsőoktatás jövőjét – zárul a kommüniké.
Pálinkás erkölcsi hanyatlásról beszélt
Pálinkás József, az MTA elnöke a műegyetem tanévnyitóján beszélt arról, hogy az oktatás és tudomány világában is jelentős az erkölcsi hanyatlás. Mint mondta, a felsőoktatás – néhány kivételtől eltekintve – a pénz világához törekszik tartozni, igazodni kíván valamihez, aminek inkább alakítója lehetne. Kitért arra is, hogy a felsőoktatási hallgató nem pénzszerzési lehetőség, a felsőoktatási intézmény nem diploma-, doktori fokozat- és publikációgyár. Úgy vélte: látványosan megbukott az elmúlt évtizedek hibás vagy nem létező oktatáspolitikája, az oktatás irányításának hiánya, a szabadosság szép új világa.
Az egyetemi tanári kinevezések gyakorlatának megszigorítását, a korrupciót és pazarlást segítő finanszírozás megváltoztatását, az intézményértékelés egész rendszerének újragondolását javasolta Pálinkás, aki az MTA együttműködését ajánlotta fel minden, minőségre törekvő intézménynek. Kiemelte: a takarékos, minden fillérről elszámolni tudó gazdálkodás valaha erény volt, ma is azzá kell tenni. A tisztátalan, zűrzavaros gazdálkodás ma legalább annyit árt, mint az erőforrások hiánya. Mint mondta, nem állítja, hogy a felsőoktatási intézmények jól finanszírozottak, de kevesebb pazarlással ennyi pénzből is sokkal többet lehetne megvalósítani.
Sólyom László szeptember közepén az egyetemi tanári kinevezések átadásakor azt mondta: az egyetemeknek, főiskoláknak kiemelt helye van minden ország társadalmában, de azok színvonalát sohasem szabad önmagában vizsgálni, mert a hallgatóknak az általános és középiskolai képzésük során megszerzett tudásukat kell továbbfejleszteniük a felsőoktatásban. Az államfő egyetemi oktatói tapasztalata alapján rámutatott: Magyarországon ugyan a felnőtt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát, közülük azonban sokan szövegértési problémával küzdenek. Azt is negatívumként említette, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók 20-30 százalékának nem tudják kiadni a diplomát, mert a diákoknak nincs meg a nyelvvizsgájuk, így „a hallgató nem fog tanulni sem Bolognában, sem Párizsban, mert nincsenek meg a feltételei, nincs meg a hátországa a színvonalas egyetemi képzésnek”.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
