Hetven éve született Steve Jobs

Munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

Fotó: AFP / Toní Avelar

Hetven éve, 1955. február 24-én született Steve Jobs, az Apple cég társalapítója és egykori vezetője, a technológiai iparág egyik legnagyobb alakja, akinek munkássága nagy hatással van mindennapjainkra – emlékeztet a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma.

Steven Paul Jobs néven született San Franciscóban. Svájci német anyja és szíriai apja végzős egyetemisták voltak, amikor örökbe adták gyermeküket, Jobs csak felnőttként ismerte meg őket. A fiút Paul és Clara Jobs nevelte fel Mountain View városában, amelyet ma a Szilícium-völgy egyik „szülőhelyének” is tartanak, mert akkoriban számtalan félvezetőgyártó és informatikai vállalat vetette meg ott a lábát. Steve-et az iskola untatta, a tekintélyt nem tisztelte, de a vizsgákon kiválóan teljesített. Hétvégénként apjával lelkesen dolgozott kütyükön a garázsban, s 13 éves korában kötött barátságot a 18 éves, hozzá hasonlóan elektronikai zseni Stephen Wozniakkal.

Steve Jobs (1955–2011), az Apple cég társalapítója
Fotó: Eric Cabanis / AFP

A középiskola után a Reed College hallgatója lett, de mindössze egy félévig, mert jobban érdekelte a keleti filozófia, a gyümölcsdiéta és az LSD. Néhány hónapra egy oregoni hippikommunába költözött, ahol leginkább almatermesztéssel foglalkozott, Kaliforniába visszatérve a videójáték-gyártó Atari alkalmazta. Fizetéséből „megvilágosodást keresve” Indiába ment, de onnan kissé kiábrándultan tért vissza.

Felvette a kapcsolatot Wozniakkal, aki éppen saját számítógépet tervezett, s azt javasolta, kezdjenek közös vállalkozásba. 1976 márciusára Woz elkészítette az Apple I számítógép alapterveit, majd az Apple-t április 1-jén bejegyezték a Jobs család Los Altos-i házának garázsába; a ház ma műemlék, és a cég központja ma is a közeli Cupertinóban van. 

(A harmadik társalapító Ronald Wayne volt.) Wozniak hamarosan már egy új, a fogyasztói piacot megcélzó, színes kijelzős, formatervezett gépen dolgozott. Jobsnak sikerült az Inteltől 250 ezer dollár tőkét szereznie, így 1977 áprilisában bemutathatták az Apple II-t.

Jobs 1980. december 12-én a tőzsdére vitte az Apple-t, a lépés után személyes vagyona kétszázmillió dollár fölé emelkedett. A vállalat elnökének 1983-ban a Pepsi-Cola vezetőjét, John Sculley-t csábította át, akit a legenda szerint ezzel a kérdéssel győzött meg: 

Életed egész hátralévő részében cukros vizet akarsz árulni? 

A cég bevételei a következő évtizedben nyolcszázmillió dollárról nyolcmilliárdra nőttek. Ebben oroszlánrésze volt az 1984-ben nagy felhajtással piacra dobott Macintoshnak, az első otthoni felhasználásra szánt számítógépnek, amelynek grafikus felhasználói felülete volt, egérrel lehetett irányítani és előre telepítették rá a szövegszerkesztő és a rajzolóprogramot.

A vizionárius Jobs és a praktikus üzletember Sculley konfliktusa 1985-re teljesen elmérgesedett, s Jobs a cég elhagyására kényszerült. 1986-ban többségi részesedést szerzett a számítógépes grafikával foglalkozó Pixarban, amelyet jelentős animációs stúdióvá fejlesztett. A Pixar készítette 1995-ben az első teljes egészében számítógépes animációval készült filmet, a Toy Storyt, s a cég részvénykibocsátása után Jobs milliárdosnak mondhatta magát.

Az egyre komolyabb nehézségekkel küszködő Apple a Microsoft Windows 95 megjelenése után új operációs rendszer után nézett és a Jobs által 1985-ben alapított NeXT Computer szoftvere mellett döntött. A céget négyszázmillió dollárért vásárolták meg, s Jobs 1997-ben palotaforradalommal visszavette a vezetést. 

Szívós munkával építette újjá a vállalatot, amely sorra állt elő a szakértők által fantazmagóriának tartott, de átütő sikert arató és később már mindenki által utánzott termékekkel. Jobsot munkatársai szerint valóságos erőtér vette körül, ösztönös elképzeléseibe vetett hitét nem lehetett megingatni.

A zenelejátszó iPod 2001-ben debütált, együtt az Apple iTunes nevű internetes zeneáruházával. 2006-ban dobták piacra az asztali számítógép tudásával rendelkező, hordozható MacBookot, a következő évben az első és máig legnépszerűbb, a telekommunikációs piacot átrendező okostelefont. Az iPhone átformálta a globális kommunikációt, zenelejátszásra és az internet böngészésére is alkalmas volt, a fejlesztők programokat is írhattak rá. Ma is az iPhone hozza a nevét időközben Apple Inc.-re változtató cég bevételeinek mintegy felét. „Nagy testvére”, az iPad tablet 2010-ben jelent meg. Az Apple rendszere zárt, termékei a hardver és a szoftver tökéletes kombinációját nyújtják, minőségük mellett iskolateremtő formatervezésükről is ismertek. A guruként emlegetett, fekete garbós Jobs minden évben maga ismertette az újdonságokat, a végére hagyva a legnagyobb durranást a legendás „Ja, és még egy dolog…” mondattal.

Az iPhone átformálta a globális kommunikációt
 Fotó: Imaginechina via AFP

2003-ban a hasnyálmirigyrák egy ritka formáját diagnosztizálták nála, de makacsul elutasított minden orvosi kezelést, inkább alternatív étrenddel próbálkozott. Mire rászánta magát a műtétekre, már késő volt, 2011 januárjában betegszabadságra ment, augusztusban lemondott vezérigazgatói tisztségéről, s két hónappal később, 2011. október 5-én Palo Altóban családja körében meghalt. Özvegye Laurene Powell, akitől egy fia és két lánya (korábbi kapcsolatából szintén egy lánya) született.

A vele folytatott beszélgetések nyomán készült életrajza Walter Isaacson tollából halála után egy hónappal jelent meg, életéről legutóbb 2015-ben készült film Danny Boyle rendezésében. 

Az Apple Tim Cook irányítása alatt tovább szárnyal, 2024-ben 391,04 milliárd dolláros bevételével a legnagyobb technológiai vállalat volt, és a Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó vállalat 2025-ös Global 500 ranglistája alapján a világ legértékesebb márkája.

Jobs, aki öt alkalommal is szerepelt a Time magazin száz legbefolyásosabb embereinek összeállításában, munkásságának elismeréseként 1985-ben Ronald Reagan amerikai elnök a Nemzeti Technológiai és Innovációs Érdemrenddel, Joe Biden elnök pedig posztumusz a polgári személyeknek adható legmagasabb amerikai elismeréssel, az Elnöki Szabadság Érdemrenddel tüntette ki.