A bizottság tavaly fogadott el egy programot – az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék ajánlásai nyomán – a kifizetések kezelésében elsődlegesen felelős tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megerősítése, valamint a kifizetési kérelmek hibáinak csökkentése céljából. Az intézkedések azt próbálják elősegíteni, hogy a tagállami hatóságok körültekintően ellenőrizzék a strukturális alapok kiadásainak elszámolhatóságát, mielőtt a kifizetési kérelmeket benyújtják a brüsszeli bizottsághoz, és amennyiben ezek nem felelnek meg az elvárásoknak, szigorú intézkedéseket léptessenek életbe a kifizetések visszatartása vagy a pénzek visszaszerzése érdekében.
A most kiadott jelentés szerint a szigorítás máris konkrét eredményeket hozott. Idén például Brüsszel már 629 millió eurónyi szabálytalan kifizetést visszaszerzett, és becslései szerint további félmilliárd eurót fizettet vissza az év végéig. A tagállamok emellett „maguk is egyre gyakrabban folyamodnak pénzügyi korrekciókhoz, ezáltal nagyobb mozgásteret nyernek ahhoz, hogy másik támogatható projekt számára igényeljenek kifizetést” – áll a brüsszeli közleményben.
Pawel Samecki, az uniós felzárkóztatási támogatásokért felelős biztos szerint az új rendszer „hosszú távon segíteni fog a hibaarány csökkentésében és az adófizetők pénzének megóvásában”. Sikerült előrehaladást elérni a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések terén is – tette hozzá a lengyel biztos.
Az EU belső támogatási (kohéziós) politikája segítségével mintegy 600 ezer munkahely jött létre az EU-ban 2000 óta – derül ki a bizottság adataiból. E politika keretében a 2007–2013-as időszakban a 27 tagállamban összesen 347 milliárd euró értékű beruházás valósul meg, ami az ugyanezen időszakra szóló teljes uniós költségvetés 35 százaléka.
(MTI)
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter