Voksolás a válság árnyékában: kormányváltás Görögországban?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A gazdasági válság elhatalmasodása miatt és az elkövetkező intézkedésekre felhatalmazást kérve előre hozott választást tartanak Görögországban. Az előzetes felmérések szerint az öt éve hatalmon lévő jobboldal elveszíti a voksolást, azonban a baloldal választási ígéretei sem állnak biztos alapon, ami a későbbiekben tovább növelheti a feszültséget. 

Kovács András
2009. 10. 04. 12:00

2009 elején a politika központjába a gazdasági kérdések kerültek, mivel az országot is elérte a világgazdasági válság. Karamanlisz és George Papandreou, a PASZOK vezetője nem tudtak megegyezni a krízisből kivezető útban. Márciusban a kormány egyszeri adót vetett ki az 1350 és 6775 dollár között keresőkre, valamint befagyasztotta azon állami tisztviselők fizetését, akik 2230 dollárnál többet keresnek egy hónapban.

A júniusi európai parlamenti választásokon a PASZOK 36,64, az ND 32,29, a Görög Kommunista Párt (KKE) 8,35, a szélsőjobboldaliként meghatározott Ortodox Népi Mozgalom (LAOS) 7,14, a Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA) 4,70 százalékot szerzett.

A válság ellenére újabb voksolás

2009 során a PASZOK folyamatosan az előre hozott választás kiírását sürgette, mivel szerinte az ND vezette kormány nem rendelkezik elég politikai felhatalmazással és a kormányzat képtelen a határozott cselekvésre. Papandreou augusztus 2-án arról beszélt, hogy napról napra egyre mélyebbre süllyed az ország, a „legrosszabb rémálmaink valóssággá váltak”. A politikus kijelentette, hogy egy esetleges új kormánynak nagyon gyorsan hozzá kell látnia az ország helyreállításához.

Fotók: Reuters

Szeptember 3-án Karamanlisz bejelentette, hogy előre hozott voksolást kezdeményez. A miniszterelnök elmondta, hogy a gazdasági krízis mélyen érintette az országot és hozzátette: alapvető intézkedések végrehajtása vált szükségessé, amihez csak tiszta felhatalmazással lehet nekivágni. Karamanlisz elmondta, hogy a 2010-es év nagyon nehéz lesz és a görög embereknek új kormányt kell választaniuk, amely kivezeti a krízisből az országot. Karolosz Papouliasz elnök szeptember 9-én feloszlatta a parlamentet és október 4-ére kiírta a választást.

Megvalósíthatatlan baloldali ígéretek?

Görögország gazdasága 1993 óta folyamatosan 4 százalék körüli mértékben növekedett. Idén az országot is elérte a világméretű recesszió, amit tetéz a turizmus és az ipar visszaesése. A Standard and Poor's a 16, eurót használó ország közül a legalacsonyabb hitelminősítői értéket a görög gazdaságnak adta. 18 százalékos a fiatalok között a munkanélküliségi ráta.

Papandreou szerint nem csupán a globális recessziót lehet hibáztatni a gazdasági nehézségekért. A politikus ígéretet tett arra, hogy 3 milliárd euróval növelnék a közmunkák támogatását, valamint 1 milliárd eurót fordítanának az oktatásra. A PASZOK a gazdagok megadóztatásával és az adóelkerülés csökkentésével 31 milliárd eurós bevételre tenne szert. A kormány szerint a tervek teljesen irreálisak.

A legutolsó felmérések szerint a PASZOK 37-42, az ND 29-35, a Görög Kommunista Párt 7,2-8,2, az Ortodox Népi Mozgalom 5,3-6,2, a SYRIZA 3,2-4,1 százalékra számíthat. A parlamentben a PASZOK várhatóan 153-158 helyet szerez, így nem lesz szüksége koalíciós társakra. Az ND 94-97, a KKE 21-23, a LAOS 15-17, a SYRIZA 10-11 mandátumot szerezhet.

(Forrás: angusreid, bloomberg)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.