Az EU emberi jogi biztosa a kisebbségekre is figyel majd

Az Európai Parlament keddi, strasbourgi ülésén zajlott le a Stockholmi Program vitája, mely program célja, hogy kézzelfoghatóvá váljanak a polgárok számára a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség előnyei.

Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő a Lisszaboni Szerződéshez, illetve a Stockholmi Programhoz kapcsolódóan kérdezte az Európai Bizottság elnökét, majd a Program vitájához írásban nyújtotta be hozzászólását.

A Bizottság elnökéhez intézett kérdésére, miszerint ki fog-e terjedni a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére is az új, az alapvető emberi jogokkal foglalkozó biztosi portfolió, Barroso elnök egyértelmű igennel válaszolt, s kiemelte, hogy az alapjogokkal foglalkozó biztos kiemelten kezeli majd a diszkriminációval és a kisebbségekkel kapcsolatos ügyeket is.

Az emberi jogok, így a kisebbségi jogok közösségi jogi megerősítése kezdődik a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével. A Stockholmi Program ezt a célkitűzést kibontja politikai prioritásokká, hogy az elkövetkező évek konkrét akcióterveiben teljenek meg tartalommal – olvasható Gál Kinga közleményéban.

A képviselő hozzátette: mindebben a folyamatban az Európai Parlamentnek nem csak lehetősége, de egyben felelőssége is megnő december elseje után. Gál Kinga úgy véli, hogy a Polgárok Európájának megalkotása messze túlmutat a puszta programalkotáson. A Lisszaboni Szerződés új dimenziót nyit meg a polgárok érdekeinek érvényesítésében. Az Alapjogi Chartában foglalt jogok, szabadságok és elvek kötelező erőre emelkednek. Az Európai Unió immáron csatlakozhat az Európa Tanács emberi jogok védelméről szóló egyezményéhez.

Ezen kötelezettségek érvényesítéséhez világos végrehajtási akciótervre lesz szükségünk, hogy a rendelkezésre álló új jogi keretek ténylegesen tartalommal legyenek megtöltve. Ez már a következő EU-elnökség feladata is lesz – fogalmazott a képviselő.