Fityiszt mutatott az MNV-nek a sukorói befektető

A sukorói ingatlancsere ügyében nem sikerült megállapodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek Joav Blum befektetővel, így az MNV vizsgálja, hogy milyen további törvényes lépéseket tehet az eredeti állapot helyreállítása érdekében – közölte az MNV hétfőn. <br /><br /><strong><a href="/portal/673687" target="_blank">• „Miért támogatják még mindig a sukorói beruházást?”</a></strong> <br /><strong><a href="/portal/672933" target="_blank">• Milliárdos kártérítést fizethet az állam a King’s City ügyében?</a></strong>

A közleményből kiderül, hogy az MNV polgári peres eljárást kezdeményez a csere előtti állapot helyreállítására.

Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. október 8-án levélben szólította fel a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét arra, hogy a sukorói ingatlanok aggályossá vált cseréjével kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket az eredeti állapot helyreállítására – olvasható a vagyonkezelő közleményében. A tárgyalásokra az MNV Zrt. vezérigazgatója kapott felhatalmazást, de azok – a megadott, november 9-i határidőig – sikertelenül zárultak.

Az MNV emlékeztet arra, hogy 2008. július 30-án – az akkori információk ismeretében – kötött szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói ingatlan és a Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai, pilisi ingatlanok cseréjére. Az MNV honlapján olvasható szerződés szerint Joav Blumnak 296,61 millió forint különbözetet kellett fizetnie az MNV-nek az ingatlanok értékkülönbözeteként. Az ingatlanokat a közbeszerzési pályázaton kiválasztott Perfekting Kft. értékelte fel, amely alapján a 20 darab 70 hektár 1084 négyzetméteres sukorói ingatlan értéke 1,084 milliárd forint, a három darab, összesen 182 hektár 8953 négyzetméteres albertirsa–pilisi ingatlanok felbecsült értéke pedig 787,4 millió forint.

A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított az ingatlancsere ügyében, és az MNV Zrt. október 1-jén kapta meg az ügyészség által kirendelt szakértők által készített új értékbecslést. Ez a szakvélemény a korábbi szakértői véleményekhez képest jelentős értékkülönbözetet állapított meg, és felvetette a feltűnő értékaránytalanság lehetőségét. Ez már a harmadik értékbecslés volt az ügyben – jegyezte meg az MNV.

Fentiek miatt az MNV Zrt. levélben kérte az ingatlancsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészséget arra, hogy engedélyezze az általa felkért szakértő és a korábbi szakvéleményeket készítő szakértők között a szakmai vitát. Ezen az állami vagyonkezelő biztosította volna a teljes nyilvánosságot azért, hogy tisztázzák az értékbecslések közötti különbözőségeket.

Az MNV a polgári peres eljárás megindítása előtt – a bíróság előtti bizonyításból eredő esetleges bizonytalanságokat kiküszöbölendő – megnyugtatónak tartotta volna a vita lefolytatását, de ehhez a főügyészség nem járult hozzá, ezért az ügy megnyugtató lezárása érdekében más megoldást kellett választania.

(MTI)