Fityiszt mutatott az MNV-nek a sukorói befektető

A sukorói ingatlancsere ügyében nem sikerült megállapodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek Joav Blum befektetővel, így az MNV vizsgálja, hogy milyen további törvényes lépéseket tehet az eredeti állapot helyreállítása érdekében – közölte az MNV hétfőn. • „Miért támogatják még mindig a sukorói beruházást?” • Milliárdos kártérítést fizethet az állam a King’s City ügyében?

MNO
2009. 11. 09. 14:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közleményből kiderül, hogy az MNV polgári peres eljárást kezdeményez a csere előtti állapot helyreállítására.

Oszkó Péter pénzügyminiszter 2009. október 8-án levélben szólította fel a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét arra, hogy a sukorói ingatlanok aggályossá vált cseréjével kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket az eredeti állapot helyreállítására – olvasható a vagyonkezelő közleményében. A tárgyalásokra az MNV Zrt. vezérigazgatója kapott felhatalmazást, de azok – a megadott, november 9-i határidőig – sikertelenül zárultak.

Az MNV emlékeztet arra, hogy 2008. július 30-án – az akkori információk ismeretében – kötött szerződést az állami tulajdonban lévő sukorói ingatlan és a Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai, pilisi ingatlanok cseréjére. Az MNV honlapján olvasható szerződés szerint Joav Blumnak 296,61 millió forint különbözetet kellett fizetnie az MNV-nek az ingatlanok értékkülönbözeteként. Az ingatlanokat a közbeszerzési pályázaton kiválasztott Perfekting Kft. értékelte fel, amely alapján a 20 darab 70 hektár 1084 négyzetméteres sukorói ingatlan értéke 1,084 milliárd forint, a három darab, összesen 182 hektár 8953 négyzetméteres albertirsa–pilisi ingatlanok felbecsült értéke pedig 787,4 millió forint.

A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálatot indított az ingatlancsere ügyében, és az MNV Zrt. október 1-jén kapta meg az ügyészség által kirendelt szakértők által készített új értékbecslést. Ez a szakvélemény a korábbi szakértői véleményekhez képest jelentős értékkülönbözetet állapított meg, és felvetette a feltűnő értékaránytalanság lehetőségét. Ez már a harmadik értékbecslés volt az ügyben – jegyezte meg az MNV.

Fentiek miatt az MNV Zrt. levélben kérte az ingatlancsere ügyében a Központi Nyomozó Főügyészséget arra, hogy engedélyezze az általa felkért szakértő és a korábbi szakvéleményeket készítő szakértők között a szakmai vitát. Ezen az állami vagyonkezelő biztosította volna a teljes nyilvánosságot azért, hogy tisztázzák az értékbecslések közötti különbözőségeket.

Az MNV a polgári peres eljárás megindítása előtt – a bíróság előtti bizonyításból eredő esetleges bizonytalanságokat kiküszöbölendő – megnyugtatónak tartotta volna a vita lefolytatását, de ehhez a főügyészség nem járult hozzá, ezért az ügy megnyugtató lezárása érdekében más megoldást kellett választania.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.