Kristóf Attila: Számít-e a hivalkodás...

Kristóf Attila: Én nem tudom, hogy mi jellemző elsősorban az úgynevezett szélsőségekre. Ez a nem tudás természetesen a politikai és ideológiai nézetek mibenlétére vonatkozik, nem pediglen a természetben tapasztalható anomáliákra. Azonban, ha belegondolunk, a „szélsőséges” kifejezést mindenkor a normálistól eltérően használjuk. Manapság leginkább az időjárás szélsőséges, és ez különféle kellemetlenségeket idéz elő. Ám ha a társadalom rendje felborul, ha a létbiztonság ingataggá válik, ha szerteárad a nyomorúság, azonnal szaporodni kezdenek az „ordas eszmék”, amelyek nem csupán „ordasok”, hanem tévesek is. Az embernek ugyanis az az egyik jellemzője, hogy a bajok okát másokban keresi, saját tragikus sorsáért másokat okol. Politikai szempontból nézve ez félig-meddig rendben is van, ha az országossá vált elégedettség és kárhoztatás a politikusokra, főként az aktuálisan hatalmon lévőkre vonatkozik.

A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.