Nehéz együtt élni a bizonytalansággal, ismét demonstrálnak a gazdák

Demonstrációt szerveznek az Alkotmánybíróság (AB) épülete elé jövő hét szerdán az egységes gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetését támogató agrárszervezetek, így fejezve ki elégedetlenségüket az AB mutatott döntésképtelensége miatt az ügyben.

Az agrárszervezetek tervezett tüntetéséről pénteken tájékoztatta az MTI-t a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A tiltakozó akcióban részt vevő 17 szakmai és érdek-képviseleti szervezet közös állásfoglalása szerint nehéz a bizonytalansággal együtt élni. Nehéz elfogadni – állítják az érintettek –, hogy az Alkotmánybíróság, mivel több mint egy éve képtelen dönteni az ügyben, mégis arra kényszerít több tízezer az állásáért, a megélhetéséért, a jövőjéért aggódó gazdálkodót, hogy bizonytalanságban éljen. Az állásfoglalás emlékeztet: az Alkotmánybíróság több mint egy éve tartja bizonytalanságban a hazai agrártársadalmat, több mint egy éve fosztja meg a gazdálkodókat legalapvetőbb joguktól, attól, hogy időben megismerjék és felkészülhessenek a rájuk váró tennivalókra. Ezt a halogató politikát a jövő heti tiltakozásban részt vevő 17 szakmai és érdek-képviseleti szervezet elfogadhatatlannak tartja, ezért döntött a demonstráció megtartásáról. A tüntetés szervezői hétfőn – november 16-án – Budapesten sajtótájékoztatót tartanak, ahol bővebb információt adnak a demonstráció részleteiről.

Az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működéséről szóló törvényt. Ez a jogszabály és az azóta megjelent végrehajtási rendeletek a szakértők szerint megteremtik egy kiszámítható, egyes növény- és állattenyésztési ágazatok speciális helyzetét is figyelembe vevő, a fennmaradásukat elősegítő támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét. Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én utólagos normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz az SPS bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt. A köztársasági elnök álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét.

A köztársasági elnök további indoklása szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek, de a törvény ennek a követelménynek nem felel meg, hiszen múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) – annak ellenére, hogy máig nem született döntés az ügyben – még július végén levélben tájékoztatja az Európai Unió illetékeseit arról, hogy Magyarország áttér az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer alkalmazására – mondta a levél elküldését követően Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára az MTI-nek.

Azt, hogy Magyarország 2010. január 1-jével az agrártámogatásban az új szisztémát akarja alkalmazni, augusztus 1-jéig kellett jeleznie az EU-nak. Az áttérésről hosszú hónapokon keresztül politikai és szakmai vita folyt, a kormány júliusban döntött az SPS 2010. január 1-jei bevezetéséről. Az SPS bevezetésének megítélésében erősen megosztott az agrárágazat. Ez év nyarán több mint tucatnyi mezőgazdasági szervezet nyílt levélben kérte az Alkotmánybíróságot arra, hogy ne halogassa tovább a döntését az SPS alkotmányosságával kapcsolatban.

A szervezetek közös levelükben – amelyet többek között a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyar Agrárkamara is aláírt – úgy vélték: az SPS bevezetésének újabb elhalasztása pótolhatatlan károkat okozna a mezőgazdasági termelőknek. Az SPS támogatói szerint az új támogatási rendszer a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönzi majd a termelőket, mind a bérbeadónak, mind a bérlőnek előnyt jelent, mivel így mind a két fél érdekelt a hosszú távú bérleti szerződésben. Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetségbe (Maét) tömörült tíz agrár-érdekképviseleti szervezettel együtt a bevezetés ellen érvelt. Véleményük szerint a rendszer átalakítása több forrást nem jelent, ugyanakkor több milliárd forint többletköltséget igényel, és az átállás bizonytalanságot, nehézséget okoz az egész magyar mezőgazdaságban. Attól is tartanak, hogy a rendezetlen viszonyok miatt bizonytalanná válik, vagy éveket késhet az uniós pénzek kifizetése, és a jelenlegi torz, rendezetlen birtokszerkezet állandósul, kettős földár- és kettős földbérletidíj-rendszer alakul ki, amivel a vidék a spekuláció terepévé válna.

(MTI)