„Obama nem az, akinek vallja magát”

A Scotland Yard egy nyugalmazott nyomozója – és sokan mások – azt gondolják, Obama nem az, akinek vallja magát. Azt próbálják bebizonyítani, kevés sikerrel, hogy az USA elnöke nem is az Államokban született – írja a Guardian. A The New York Times írása szerint Dél-Karolina kormányzóját 37 erkölcsi bűntettben is elmarasztalhatják, s ez akár a kormányzói székébe is kerülhet.

The Guardian (www.guardian.co.uk)

A Scotland Yard egy nyugalmazott nyomozója tör Obama vesztére – tudósít a Guardian. Az angol újság az elnök külföldi származását bizonyítani próbáló „Birther”-ek (birth=születés) egyik legharcosabb képviselőjét mutatja be.

Neil Sankey egész életét a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek szentelte. Több, mint húsz évet felölelő rendőri pályafutása során megfordult a Scotland Yard elitegységeinél is, melynek kötelékében az IRA és különböző kommunista kapcsolatokkal rendelkező brit baloldali szervezetek megfigyelését végezte. 1980 óta Kaliforniában tevékenykedik magándetektívként, 1985-től kezdve amerikai állampolgár. Most azonban élete legnagyobb ügyét vette a nyakába: bebizonyítani, hogy az Egyesült Államok elnöke csaló, aki illegálisan bitorolja az ország vezető tisztségét.

Sankey gyanúja akkor kezdődött, amikor rájött, „ez az ember nem az, akinek vallja magát. Nem egy hétköznapi demokrata – sokkal, de sokkal szélsőségesebb annál”. A férfi hamarosan rátalált a hamis anyakönyvi kivonatról és a Fehér Ház által finanszírozott több millió dolláros fedezésről regélő blogokra és weboldalakra, és hamarosan ő is a teória harcos hívévé vált. Tavaly év végén például az elnököt formálisan megválasztó mind az 538 elektorral kapcsolatba lépett, és megpróbálta őket lebeszélni Obama kinevezéséről, újabban pedig nyomozást folytat, melynek célja fényt deríteni az elnök születése körüli „homályos” ügyekre.

Sankey útja Nagy-Britannia prominens rendőri szerveitől egy paranoid összeesküvés kebeléig sokak számára érthetetlen lehet, ő azonban úgy véli, megfigyelési gyakorlata vezette rá a helyes megoldásra. „Szemmel tartottuk a szélsőséges irodalmat árusító baloldali könyvesboltokat; az IRA marxista kapcsolatait” – mondja. „Világosan látom a jövőt – Amerika a szocializmus felé halad, épp úgy, ahogy Európa. Szociális alapú orvosi ellátás, munkanélküli segély mindenkinek – és amikor az egész összeomlik, eljön a marxista hatalomátvétel ideje”.

A „Birther”-eket nem tántorítják el sem az egyre inkább ellenük szóló bizonyítékok, sem lépéseik kudarca. Az elnök hawaii születését bizonyító dokumentum már az interneten is megtalálható, ahogy két helyi újság beszámolója is az eseményről – „hamis” vágják rá egyszerűen a kételkedők.

Orly Taitz, a mozgalom egyik prominens aktivistája pedig sorra veszíti el a pereket: az asszony legutóbbi kísérletét, melyben katonák Irakba és Afganisztánban vezénylését próbálta megakadályozni azon az alapon, hogy a főparancsnok (az elnök) jogtalanul van hatalmon, a bíróság a „katonai erőt elzülleszteni próbáló veszélyes kísérletként” utasította el.

Az amerikai politikában közel sem egyedülálló jelenség azonban az összeesküvés-elméletek gyártása: Bill Clintont barátja és tanácsadója, Vince Foster meggyilkolásával vádolták, sokak szerint pedig valójában George W. Bush állt a szeptember tizenegyedikei terrortámadás hátterében.

Többen úgy vélik, a külföldi születés bizonygatása csupán burkolt rasszizmus, az idegentől rettegő emberek reakciója, Sankey szerint azonban a dolog nem a bőrszínről szól. „Szimpatikus figura” – mondja az elnökről – „bárcsak valódi lenne”.

The New York Times (www.nytimes.com)

37 erkölcsi bűntettben marasztalhatják el Mark Sanfordot, Dél-Karolina kormányzóját – írja a New York Times. A republikánus politikust hivatalának magáncélú felhasználása miatt kívánja megbüntetni az állam Etikai Bizottsága.

A vádak szerint a kormányzó többek között állami pénzből vett első osztályú repülőjegyeket, az állam repülőjét használta magáncélú látogatásokra (például egy adományozójának születésnapi partijára is ezzel érkezett), és kampánypénzeket használt nem kampánycélra. A listán szereplő kihágások ügyében a bizottság (melynek tagjait egyébként Sanford iktatta be) a kormányzó utazási- és pénzügyeinek tüzetes átvizsgálása után hoz majd döntést.

A törvényhozásban egy különálló felelősségre vonási eljárás is indult Sanford ellen, ennek tárgya azonban a kormányzó nagy visszhangot kiváltott júniusi útja, amikor öt napra Argentínába repült, titkos szeretőjéhez. Az indítvány szövege szerint Sanford „komoly kötelességmulasztás” bűnében vétkes, mivel vezető nélkül hagyta államát, beosztottjait pedig a nyilvánosság félrevezetésére utasította: az emberek úgy tudták, a kormányzó az Appalache hegységben túrázik.

A republikánus politikus ügyei azután kerültek az érdeklődés középpontjába, miután egy sajtótájékoztatón sírva beismerte házasságon kívüli kapcsolatát. A bejelentés következtében végzetessé fajult egyébként sem túl rózsás viszonya állambéli párttársaival, ráadásul az egész ország előtt nevetségessé vált, Sanford azonban, aki minimális kormányzati jelenlétre és a költekezés visszafogására építette politikai pályáját, nem hajlandó lemondani, és úgy véli, sosem szűnt meg a köz hű szolgájának lenni. A kormányzó ügyvédei úgy vélik, a vádak csupán kisebb és technikai hiányosságokat tártak fel, és állítják, egyik súlya sem elegendő ahhoz, hogy felelősségre vonáshoz vezethessen (ez az Egyesült Államokban hivatalvesztést is vonhat maga után).

Az Etikai Bizottság elmarasztaló ítélete esetén a kormányzót akár 74 ezer dolláros kártérítés megfizetésére is kötelezhetik.