Gyorsabban mehetnek Oroszországba a kiégett fűtőelemek

A Paksi Atomerőműben 2003-ban baleset során megsérült fűtőelemek a környezettől izolált tokokba zárva a kettes blokk pihentető medencéjében víz alatt elhelyezve várják, hogy Oroszországba szállítsák őket, elszállításuk megkönnyítésére a miniszterelnök módosított egy korábbi kormányhatározatot, amely a múlt héten lépett hatályba.

Az eredeti, 2006. novemberi határozat a paksi atomerőműben, 2003-ban történt baleset kapcsán született. Az akkor megsérült kazetták elszállítását és ártalmatlanítását egy orosz cég vállalta magára, amelynek részleteit egy 2006-ban aláírt államközi szerződésben szentesítették – emlékeztet a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) kommunikációs főosztálya.

Az eredeti határozat értelmében a kiégett paksi fűtőelemek Oroszországba visszaszállításáról szerződést kell kötnie a két országnak. A szerződés létrehozását követően a szerződés végleges szövegének megállapítására való felhatalmazásról határozattervezetet kell készíteni, amelyet a gazdasági és a külügyminiszter együtt terjeszt a kormány elé.

Ezt a záró pontot helyezte hatályon kívül Bajnai Gordon december 3-ával. A módosítás lényege, hogy a végleges szerződés megállapítására nem szükséges a kormány felhatalmazása. A szaktárca magyarázata szerint a változtatás hátterében az áll, hogy a nemzetközi szerződést magánjogi jellegűre változtatták annak érdekében, hogy a sérült fűtőelemek elszállítása egyszerűbben engedélyezhetővé, ezáltal gyorsabbá váljon. A kazetták szállításáról szóló szerződést az Országos Atomenergia Hivatal, illetve az EURATOM nevű nemzetközi szakmai szervezet is megvizsgálta, és jóváhagyta – fűzi hozzá KHEM.

Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató- helyettese az MTI-nek hangsúlyozta: a sérült kazetták fizikai tulajdonságaikat tekintve alkalmassá tehetőek a szállításra, de még sok kérdést tisztázni kell, mielőtt megszületik a döntés a végleges sorsukról. Emlékeztetett: egy 2004-ben kötött orosz-magyar kormányközi megállapodás teszi elviekben lehetővé, hogy kiégett üzemanyagot szállítsanak Oroszországba. A normál üzem során elhasznált fűtőelemek esetében ezt nem tervezik – mondta.

Hamvas István kifejtette: a fűtőelemeket egyféle módon – kémiai feldolgozással – szokás kezelni. Erre Magyarországon nincs lehetőség, és a világban is csak korlátozottan. Ipari méretekben Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Oroszországban képesek erre a tevékenységre – tette hozzá.

A jelenlegi gyakorlat szerint a paksi atomerőmű négy blokkjában keletkezett fűtőelemeket öt éven át víz alatt, a pihentető medencékben tárolják. Innen kerülnek át a szintén paksi telephelyen lévő Kiégett Kazettái Átmeneti Tárolójába, amelyben – az üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Hegyháti József tájékoztatása szerint – jelenleg 6067 darab elhasznált kazetta van. A paksi atomerőmű üzemanyagát – csakúgy, mint az összes többi kelet-európai VVER típusú erőműét – Oroszország szállítja.

A korábbiakban a Szovjetunió, később Oroszország egy magánjogi szerződés keretében újrafeldolgozásra visszafogadta a Magyarországon képződött elhasznált fűtőelemeket. A ’90-es években azonban bizonytalanná vált, hogy Oroszország átveszi-e a kiégett fűtőelemeket a régi feltételek mellett, ezért döntött a paksi atomerőmű a moduláris rendszerű, száraz tároló megépítéséről. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. adatai szerint 1989. és 1998. között 2331 darab kiégett fűtőelemet szállítottak Magyarországról Szovjetunióba, majd Oroszországba, újrafeldolgozásra.

(MTI)