Kétmilliárd font jutalom? Ideje visszarángatni a földre a bankárokat

Hatalmas összegű, mintegy kétmilliárd fontos jutalom kifizetését tervezi a Royal Bank of Scotland. A bankügyekért felelős miniszter azonban visszarángatná a bankárokat a földre. A menedzserek viszont lemondással fenyegetőznek, ha nem kapják meg a szerintük megérdemelt bónuszukat – számol be a BBC. A Guardian arról ír, hogy az új afganisztáni stratégia bejelentése következtében csökkent Obama népszerűsége a demokraták körében is.

BBC (bbc.co.uk)

Lord Myners, a City bankügyeiért felelős miniszter közölte a bankárokkal, „ideje visszatérniük a földre” – tudósít a BBC. Az egész azzal kezdődött, hogy a Royal Bank of Scotland (Skót Királyi Bank – RBS) bejelentette, kétmilliárd fontos jutalom kifizetését tervezi az idén, erre pedig a kincstár azzal válaszolt, „az adófizetők érdekében” kész „beavatkozni a bank ügyeibe”, mire az RBS igazgatótanácsa közölte, ha nem fizethetnek bónuszt, lemondanak.

Lord Myners szerint „irreális” a bankárok követelése, hiszen így is 5000 olyan banki dolgozó él az Egyesült Királyságban, aki évi egymilliónál többet keres – miközben az átlagfizetés nagyjából 20 ezer font. A bankügyi miniszter kifejtette, a pénzügyi szektor „kedvező körülményeit” egyébként is az állam által biztosított mentőcsomagnak köszönheti, mely fontok milliárdjait pumpálja a gazdaságba. Az RBS azonban azzal védekezik, kötelessége azt tenni, ami legjobban szolgálja a részvényesek érdekeit: ha nem fizetnek versenyképes jutalmat, a tehetséges bankárok elhagyják a céget, ez pedig kevesebb nyereséget eredményezne, ami végeredményben a bank ügyfeleinek – az adófizetőknek – lenne kedvezőtlen.

Lord Mandelson, az üzleti miniszter kifejtette, megérti az RBS gondjait, ezért fontos, hogy minden bankot egyformán korlátozzanak. A liberális demokrata Vince Cable, a Kincstár szóvivője pedig egyenesen úgy vélekedik, a kormányzatnak, rálicitálva az RBS-igazgatóság blöffjére, el kellene fogadnia a felmondást. „Meg kell mutatnunk, hogy mi vagyunk a nyeregben. Nem hagyhatjuk, hogy a bankok irányítsanak” – mondta a BBC-nek a politikus.

Egy elemző még ennél is tovább ment: azt javasolta, a kormány váljon meg az akaratának ellenszegülő banktisztviselőktől. „Igen egyszerű az igazgatóság feladata – eleget tenni a részvényesek követeléseinek. Ha azt mondjuk, fessenek mindent kékre, akkor ők indulhatnak a festékboltba. Rúgjuk ki őket” – vélekedett Ralph Silva.

A Skót Királyi Bankot, mint még oly sok hasonló intézetet, az állam mentette meg a csődtől a gazdasági válság kirobbanása után, 70 százalékos tulajdont szerezve ezzel benne. Múlt héten Alistair Darling pénzügyminiszter kijelentette, mivel a Kincstár a bank legfőbb részvényese, jogában van beleszólni a bónuszok kifizetésébe is. Ezt követte a már ismert fenyegetés a tisztviselők részéről. A kétmilliárdos jutalom nagy részét, másfél milliárdot egyébként a befektetési osztály kapná, mely idén hatmilliárdos hasznot termelt.

The Guardian (guardian.co.uk)

Csalódtak Obamában az amerikai liberálisok – írja a Guardian. Az angol lap szerint az afganisztáni csapaterősítés olyanokból is heves ellenzést váltott ki, akik egy éve még a demokrata elnök legodaadóbb híveinek számítottak. „Hallottam, hogy egy asszony azt mondja: 'Elmehet Obama a fenébe'. Nos, ez a nő tavaly még neki kampányolt” – mondja Paul Kawika Martin, a Peace Action (Békeakció) nevű háborúellenes csoportosulás egyik vezetője, majd hozzáteszi: „Rengeteg ember elégedetlen, sok a kiábrándult. Megadták az esélyt Obamának, de mára kezdenek véget érni a mézeshetek”.

A Martin által leírt csalódottság már hónapok óta feszíti az amerikai liberálisokat: az egészségbiztosítási törvény felvizezését még elviselték, a klímacsúcs valószínűsíthető kudarca már legtöbbjüket felháborította, de úgy tűnik, az újabb 30 ezer fős kontingens Afganisztánba rendelésével betelt a pohár.

Legjobb fokmérője ennek a növekvő ellenséges hangulatnak az internet: több, liberális szavazókat tömörítő online csoport is Obama ellen fordult a bejelentést követően. „Obama elnök további 30 ezer katonát küldött Afganisztánba – fokozva ezzel a háborús tevékenységet. Ez azonban csak mélyebbre visz minket a közel-keleti mocsárba. Az elnöknek meg kell hallania a hangunkat: nem támogatjuk ezt a döntést” – írja a MoveOn.com, egy liberális szavazókat tömörítő csoport honlapja, mely tavaly keményen kampányolt a jelenlegi elnök mellett, és még pénzt is gyűjtött a demokraták kampányára.

Nem csak a „közemberek” elégedetlenek azonban a döntéssel: az elégedetlenség mélyen befészkelte magát a demokrata párt berkeibe is. Több demokrata képviselő is negatív véleményt fogalmazott meg: „Nem látok olyan nyomós okot, mely indokolja az újabb csapaterősítést, főleg, hogy itthon is van elég bajunk” – fogalmazza meg sokak véleményét egy New York-i demokrata képviselő.

Obama jól tudja, mekkora a veszély, hiszen a csapatok hadba állításához szükséges harmincmilliárd dollárt el kell fogadtatni a képviselőkkel – valószínűleg a keserű pirula megédesítését, mint tényleges tervet célozza Obama bejelentése is, miszerint három éven belül el kívánja hagyni Afganisztánt.

Közvélemény-kutatások tanulsága szerint az emberek – főként a demokraták – egyre kevésbé támogatják a háborút, ezt jól mutatja, hogy a háborúellenes összefogás december 12-én a Fehér Ház előtt fejezi majd ki elégedetlenségét – úgy tűnik hát, a Bush-érát végigkísérő háborúellenes tüntetések újra a washingtoni élet részévé válhatnak.