Sztrájk a Magyar Postánál

Kevesebb mint 100 kézbesítő nem vette fel a munkát kedden reggel a 11 ezerből a Magyar Postánál, a munkabeszüntetésnek nincs országos támogatottsága, s nincs fennakadás a szolgáltatásokban sem – mondta Tomecskó Tamás, a cég szóvivője kedden. A szakszervezet szerint 100-nál többen sztrájkolnak.

Hozzátette: Budapesten a tízet sem éri el a sztrájkolók száma, Nyugat-Magyarországon valamivel több mint tízen nem vették fel a munkát, míg Kelet-Magyarországon néhány tucatnyian. A postának összesen mintegy 36 ezer dolgozója van. Tomecskó Tamás elmondta, hogy a sztrájk leginkább Szegedet érinti, ahol emiatt egy-egy dolgozó kézbesítőnek nagyobb területet kell ellátnia.

Tusz Ferenc, a szakszervezet elnöke egyelőre csak annyit mondott: a szóvivő pontatlan, több mint százan nem vették fel a munkát kedden reggel. A munkabeszüntetés eredményéről várhatóan késő délután nyilatkoznak, akkor, amikor összesítették a számokat. Egyelőre azt sem mondta meg, hogy meddig tart a sztrájk.

A Magyar Postánál működő Kézbesítők Szakszervezete december 22-től határozatlan ideig sztrájkot hirdetett azért, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. A szakszervezet szerint elsősorban az üdülők és a budapesti Krisztina körúti Postapalota, valamint a Szugló utcai székház elidegenítéséből származó bevételből kell részesíteni a dolgozókat.

A Magyar Posta Zrt.-nél a napokban született meg a 2010. évi bérmegállapodás, amit Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója jelentett be. Akkor a vezérigazgató elmondta, hogy a megállapodást a Kézbesítők Szakszervezete ugyan nem írta alá, de a jövő évi béremelésért ők sem sztrájkolhatnak, mert a reprezentatív szakszervezetek aláírásával érvényes a jövő évi bérmegállapodás.

A Kézbesítők Szakszervezetének követelése, hogy az ingatlanbevételből részesedjenek, téves felfogás – mondta Szűts Ildikó. A jóléti ingatlanok eladásából 508 millió forint bevétel származott, miközben 590 millió forintot fordítottak jóléti ingatlanok felújítására. A székházak eladásából befolyó bevételből pedig – a tulajdonos döntése értelmében – a postai liberalizációra való felkészülést segítő beruházásokat kell finanszírozni.

(MTI)