TI: elhibázott lépés a Közérdekvédelmi Hivatal felállítása

A Transparency International Magyarország (TIM) szerint jó gondolat a korrupció-ellenes törvénycsomag, de sok hibát lát benne, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítását pedig szakmailag elhibázott lépésnek tartja – derül ki a szervezet keddi közleményéből.• A korrupcióellenes törvényeket átvizsgálja az Alkotmánybíróság?

A Transparency szerint bár alapvetően előremutató a kormány által benyújtott és a parlament által elfogadott antikorrupciós törvénycsomag, számos szakmai hiba csökkenti az új törvények hatékonyságát, és ezáltal a korrupció-ellenes célok megvalósulásának esélyét.

A TI állásfoglalást fogadott el a 2009. március 1-jétől életbe lépő jogszabállyal kapcsolatban hétfőn. A korrupció-ellenes világszervezet üdvözli az új korrupció-ellenes törvénycsomag megalkotásának gondolatát és annak céljait, ám számos ponton kritizálja a 2009. március 1-ején hatályba lépő új jogszabály-csomagot.

A TI szerint a hivatal felállítása azért elhibázott, mert az nem oldja meg a jelenlegi szervezeti átfedéseket, nem növeli a korrupció-ellenes intézmények hatékonyságát. „A korrupció ellen rendszerszerűen kell küzdeni, és nem újabb adminisztratív eszközökkel, ezért tartjuk szakmailag rossz döntésnek a Hivatal létrejöttét” – mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi irodájának vezetője a közlemény szerint.

A civil szervezet javaslatára került ugyanakkor a jogszabályba az, hogy a Hivatal elnökét ne lehessen újraválasztani. Az úgynevezett „átláthatósági megállapodás”, azaz a közbeszerzésekben résztvevő kiírók és pályázók közös megállapodásának és a közbeszerzés monitorozásának módszere névleg szintén a törvénycsomag része lett, ám jelenlegi formájában a TI azt nem támogatja.

A kapcsolódó kormányrendelet hiányában a részletek még nem ismertek, de félő, hogy az átláthatósági biztosok regisztrációjával olyan akkreditációs lista születik majd, amin a piacról ismert közbeszerzési ellenőrök, szakértők és tanácsadók szerepelnek. „Civil ellenőrzési eszköz helyett egy újabb állami kontrollintézmény sejlik a jogszabályból, ami további korrupciós kockázatot jelenthet” – véli Alexa Noémi.

Az „átláthatósági megállapodás” módszerét a TI dolgozta ki, és a szervezet javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer eredményeként nemcsak visszaszorult a korrupció, hanem jelentősen növekedett a közbizalom is az alkalmazó intézmény irányában.

A Transparency International állásfoglalásában kiemelte, hogy az antikorrupciós törvénycsomag legelőremutatóbb része a közérdekű bejelentők védelmét intézményesítő új szabályrendszer. A szervezet szerint fontos fejlemény, hogy a bejelentők védelmét kiterjesztették a közeli hozzátartozókra, közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezetek által okozott hátrányok körére, valamint az is, hogy a törvény tárgyi hatályát kiterjesztették az állami és önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshozatalokra.

(MTI)