A szakminiszter újabb árhullámot és belvizet vár

Elmúlt az elsődleges árvízveszély, lakott területeket már nem fenyeget az áradás, ám néhány nap múlva újabb árhullám várható a Felső-Tiszán és a Tisza mellékfolyóin – közölte Szabó Imre szakminiszter szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter arra is figyelmeztetett, hogy a várható felmelegedés és az újabb csapadék érkezése miatt jóval nagyobbak lehetnek a belvízzel elöntött területek. Jelenleg 29 ezer hektárnyi terület áll víz alatt, ez a szakemberek előrejelzései szerint akár 100 ezer hektárnyira is növekedhet. Az árvízi és belvízi védekezésben jelenleg 1300 vízügyi szakember vesz részt.

A miniszter közölte: a kormányülésen döntöttek arról, hogy a védekezési munkálatokra fordított forrásoknak nem lehet felső határa; a szükséges összegeket az általános tartalékból fedezik majd. Az apadás ellenére jelenleg több mint 1100 kilométer hosszan van védelmi készültség. Ebből harmadfokú 67 kilométeren a Kettős-Körösön és a Tarnán, másodfokú csaknem 300 kilométeren a Fekete-, a Fehér- és a Hármas-Körösön, a Berettyón és a Sebes-Körös alsó szakaszán.

Belvizek elsősorban a Tiszántúlon és a Körösök vidékén alakultak ki, a szakemberek 29 ezer hektárra becsülik az érintett területek nagyságát, ám pontos adatokat nem tudnak, mert hó borítja a térséget. A belvízhelyzetet nehezítheti, hogy a héten további csapadék várható, és a meteorológusok az átlagosnál csapadékosabb télre számítanak.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, a következő időszakban várhatóan inkább a belvíz fog komolyabb problémát okozni, nem az árhullámok. Közölte, az eddig leesett 10-15 centiméteres hóréteg mintegy 15-20 milliméter csapadékot tartalmaz, így számításaik szerint az olvadás után a jelenlegi 29 ezer hektár elöntött terület megduplázódhat. Hozzátette: ha ehhez hozzászámítják az előre jelzett csapadék mennyiségét, akkor az elöntött területek nagysága elérheti a 100 ezer hektárt.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a belvízmennyiség nem szokatlan, és a sokévi átlaghoz közelít. (Az eddigi magyarországi „rekord” 430 ezer hektárnyi elöntött terület volt 1999-ben.) Furcsának mondta ugyanakkor, hogy mindez januárban következik be, és nem március környékén. Jelezte azt is, hogy az előrejelzések szerint január, február és március az átlagosnál csapadékosabb lesz, ezért már most el kell végezniük a megelőző munkálatokat, így például a csatornák felújítását.

Folytatódik a lassú apadás

A Berettyó felső szakaszain folytatódik a lassú apadás, de Szeghalom térségében továbbra is másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, mert a folyó ott még lassan árad – közölte Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) védelemvezetője szerdán az MTI-vel. Tájékoztatása szerint a Tisza Tiszafüred és Rakamaz közötti szakaszán is maradt az elsőfokú készültség, Tokajnál szerdán várják a tetőzést.

A Hortobágy-Berettyón is elsőfokú készültséget tart fenn az igazgatóság. A térségben a hidrometeorológiai előrejelzések alapján további lassú áradás várható. A folyó torkolati árvízkapujánál a vízszint különbség 38 centiméter, az árvízkapu zárva van – tette hozzá a Tikövizig igazgatója. A belvízzel kapcsolatban Bara Sándor megjegyezte: az elmúlt időszak csapadékos időjárása és a befogadó folyók magas vízállása miatt jelenleg hat védelmi szakaszon van belvízvédelmi készültség.

Másodfokú a készültség a Hamvas-Sárréti és a Berettyó-alsó belvízvédelmi szakaszokon – mondta, hozzátéve: a 14 üzemelő szivattyútelep naponta összesen 1,7 millió köbméter belvizet emel át a befogadókba. A készültséggel érintett területen 6.650 hektár földet borít belvíz, ebből 1.800 hektár a vetés, 1.350 a szántó, a többi rét, legelő és más terület.

(MTI)