Időzített bomba ketyeg a kelet-európai térségben?

Az Obama-adminisztráció nagyobb szerepvállalását sürgetik amerikai publicisták a Moldovában hónapok óta húzódó politikai válság megoldásában. A szakértők szerint a megoldatlan területi konfliktusok, a gazdaság totális szétesése és a rendezetlen jogi helyzet együttese miatt teljes káoszba süllyedhet az ország, ami az egész régió biztonságát veszélyezteti. • A függetlenség a tét a moldovai voksoláson? • Megbuktak a kommunisták – ellenzéki koalíció Moldovában • Távozhat Európa utolsó hatalmon lévő kommunista pártja • Elfoglalták a tiltakozók az elnöki palotát Kisinyovban + Képek • Halálos áldozatai is vannak a moldovai zavargásoknak? + Képriport

December 7-én a moldovai parlament ismét nem tudott elnököt választani. A kommunisták, akik 2001-től 2009 szeptemberéig voltak hatalmon, bojkottálták a voksolást. Az amerikai döntéshozók széttárják karjukat a moldovai válságot látva, közben megfeledkeznek arról, hogy valós veszély a teljes káosz kialakulása. Mindezt tetézi, hogy az állam a nemzetközi emberkereskedelem egyik központja, valamint komoly területi konfliktusok is jelen vannak Moldován belül – állapítják meg elemzésükben Samuel Charap és Yekaterina Chertova, az Amerikai Haladásért Központ publicistái.

Biztonsági kockázat Transznisztria?

A kommunisták nyolcéves kormányzása után Moldova egy romhalmaz. A hatalmas szegénység, a korrupció és a jogszabályokkal való visszaélés hozzájárult a széles körű emberkereskedelemhez, az emberi jogok megsértéséhez és a rossz kormányzáshoz. Mindezeket a problémákat súlyosbítja Transznisztria megoldatlan kérdése, mely „állam” Ukrajna és Moldova között helyezkedik el. Transznisztria olyan Moldova számára, mint Grúziának Dél-Oszétia és Abházia, ahol 2008 augusztusában tört ki súlyos fegyveres konfliktus, melynek végén a két terület orosz támogatással függetlennek nyilvánította magát – fogalmaznak a kutatók.

Szerencsére Transznisztria esetében még nem történtek a két évvel ezelőtti grúziai eseményekhez hasonló összecsapások, de a térség rendezetlen helyzete komoly biztonsági kockázatokat rejt magában. A szakadár régió közismerten az egyik központja a kábítószer- és fegyverkereskedelemnek. Moszkva – bár nem ismeri el független államként – katonailag és politikailag támogatja a Dnyeszter menti „országot”. Transzinisztria integrálására a kommunista párt uralma idején több kísérlet történt, de az orosz csapatok kivonását sem tudták elérni – teszik hozzá.

Fordulatos nyár és tavasz

A kelet-európai ország politikai drámája a tavalyi áprilisi parlamenti választásokat követően kezdődött. A kommunista párt a megszerezhető 101 mandátumból 60-at szerzett, azonban az ellenzék nem ismerte el az eredményt, és tüntetések kezdődtek. A tiltakozások erőszakba torkollottak, amelyek során elfoglalták a parlament és az elnöki palota épületét. A tüntetéseket követően került sor az elnökválasztásra, azonban a kommunistáknak egy mandátum hiányzott ahhoz, hogy sikerüljön megválasztani a távozó Vladimir Voronin utódját. A moldovai alkotmány értelmében az elnök megválasztásához háromötödös többségre van szükség. A törvény értelmében a sikertelen elnökválasztás után föl kellett oszlatni a parlamentet, és júliusra újabb parlamenti választást írtak ki.

A nyári parlamenti választás jelentős politikai fordulatot hozott, mivel a Nyugat-barát erők 53 mandátumot szereztek. Vlad Filat vezetésével kommunisták nélküli kormány alakult, amely célul tűzte ki a gazdasági reformokat, a demokratizálást és a Nyugathoz való gyorsabb közeledést. Az új elnök megválasztása azonban az új koalíciónak sem sikerült a kommunisták bojkottja következtében. Moldova előtt jelenleg három út áll: 2010 nyarán egy újabb parlamenti választás, a kormányzó koalíció népszavazást kezdeményez az alkotmány megváltoztatására, vagy pedig a parlamenti képviselők kezdeményezik, hogy kevesebb szavazatra legyen szükség az elnök megválasztásához. A publicisták szerint a két utóbbi megoldás szolgálná a politikai válságból kivezető legjobb utat, ennek ellenére Moldovának ellen kell állnia annak a kísértésnek, hogy csupán az alkotmány megváltoztatásával megoldódik a válság. Szerintük ez azért fontos, mivel az ilyen módosítgatások Ukrajnában sem voltak képesek kezelni a „narancsos forradalom” utáni helyzetet.

Szorosabb amerikai–moldovai kapcsolatok kellenek

A helyzet alakulásától függetlenül Vlad Filatnak minél erősebb kapcsolatot kell kiépítenie az Egyesült Államokkal – vélik a kutatók. Az amerikai kormányzat már megtette az első lépést, mivel 262 millió dolláros hitelt nyújtott az országnak, valamint a miniszterelnököt januárban Washingtonban fogadja Hillary Clinton külügyminiszter. Az Egyesült Államoknak emellett sürgetnie kell a gazdasági reformokat a kelet-európai államban, mivel azok megléte az egyik legfontosabb feltétele az októberben aláírt 590 millió dolláros IMF-hitel biztosításának – teszik hozzá.

A szakértők szerint az amerikai kongresszusnak is részt kell vállalnia a változások támogatásában. Ha az Egyesült Államok komolyan érdekelt a politikai stabilitás megteremtésében, el kell törölnie a ma is érvényben lévő Jackson–Vanik-kitételt. Ezt a jogszabályt még 1974-ben hozták, mely szerint az Egyesült Államok nem adományozhatja a legnagyobb kedvezmény elvét egyetlen olyan országnak sem, amely nem biztosít polgárai számára szabad emigrációt. A kongresszus ezt a szabályt csak abban az esetben törli el, ha az adott állam csatlakozik a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). Habár Moldova 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz, a Jackson–Vanik-rendelkezés még életben van. A rendelkezés visszavonása mostanra nagyon fontos szimbólummá vált. Az Egyesült Államok ennek eltörlésével kifejezhetné szolidaritását a Filat-kormánnyal, ezáltal segíthetné a reformokat és egyengetné az ország útját Európa felé.

Moldova kísérleti terep?

Végezetül a jobb kapcsolatok kialakítása Moldovával lehetőséget nyújtana az amerikai–orosz viszony további javulásához. Moszkva a legutóbbi elnökválasztás során megpróbálta meggyőzni a moldovai kommunistákat, hogy támogassák egykori párttársuk, Marian Lupu megválasztását, de ezt ők nem tették meg. Feltételezhetően emögött Moszkva azon szándéka állt, hogy egy stabil Moldova fontosabb számukra, mint hogy mindenáron fenntartsák a befolyásukat az államban.

Moldova az új amerikai–orosz kapcsolatok kísérleti terepe lehet, ahol már nem a zéró összegű játék lesz a fontos, hanem a stabilitás és a növekedés közös megteremtése. A Nyugat támogatása nem fogja megoldani az ország problémáit, azonban ha a politikai civakodás, a korrupció és a rossz kormányzás véget ér, Moldova túljuthat a mostani válságon.

(Forrás: Realclearworld.com)