Népszavazást akarnak a külföldi betétesek kártalanításáról

Az úgynevezett Icesave-törvény megvétózását kéri az államfőtől az izlandi választók közel egynegyede. Több mint 56 ezer izlandi – a választók 23 százaléka – írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérik az államfőtől, hogy ne írja alá a múlt szerdán elfogadott törvényt, és írjon ki népszavazást az ügyben.

Az izlandi parlament a tavalyi év utolsó napján fogadta el az Icesave-törvényt, amely lehetőséget nyújt arra, hogy Izland kifizessen majd 4 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására. A törvényt, ahhoz, hogy életbe léphessen, még az államfőnek is alá kell írnia.

A még novemberben kötött megállapodás értelmében az izlandi állam fedezi a brit és holland betétesek biztosított bankbetéteit a második legnagyobb izlandi banknál, a Landsbanki Islandnál, összhangban az Európai Gazdasági Térség (EEA) előírásaival. A petíció aláírói szerint ésszerű az a követelés, hogy az izlandiak jelenlegi és jövőbeli nemzedékeire nehezedő gazdasági teher ügyében népszavazás döntsön.

Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége tavaly októberben állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották pénzüket. A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.

Az Icesave-ügy rendezése Izland szempontjából azért is sürgető, mert a két EU-tag országgal támadt vita akadályozta uniós csatlakozásának a menetét. Emellett késleltette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által folyósított 2,1 milliárd dolláros gyorssegély újabb részleteinek a lehívását, amire a mély recesszióba került izlandi gazdaságnak égetően szüksége van.

(MTI)