Se pénz, se kedv: drasztikusan csökkent az utazók száma

Az utazási hajlandóság, az utazásra fordított idő és az utazási kiadások 14-18 százalékkal estek vissza 2009 első kilenc hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című, hétfőn megjelent kiadványából.

A KSH szerint 2009 első kilenc hónapjában a reálkeresetek csökkenése, a lakossági fogyasztás általános visszaesése tükröződött a turizmusra fordított szabadidő és a kiadások alakulásában is. A magyar lakosság 31 százaléka vett részt a belföldi idegenforgalomban, azaz legalább egy alkalommal tett többnapos belföldi utazást, ami az egy évvel korábbi 36 százalékhoz képest jelentős visszaesés: mintegy félmillióval kevesebben utaztak, mint 2008 azonos időszakában.

Az utazók az előző évinél 18 százalékkal kevesebbet, 191 milliárd forintot költöttek, ami – figyelembe véve az időszakra érvényes fogyasztóiár-változásokat is – ennél nagyobb volumenű, több mint 20 százalékos fogyasztás-visszaesést jelent. Szálláshely-szolgáltatásokra 62 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 52 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 39 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmadát a budapestiek vették igénybe, és 35 százaléka a balatoni régióban valósult meg.

Jóval alacsonyabb – 4, illetve 2 százalékos – csökkenés volt az aktív utazók utazásainak átlagos száma és az egy utazó egy napjára jutó költés esetében.

A KSH szerint számottevő különbségek mutathatók ki az egyes régiók lakosainak utazási szokásai között, különösen az alföldi régiókban élők utaznak kevesebbet. Jelentős csoportok szorultak ki a belföldi turizmusból, ugyanakkor azok, akik továbbra is utaznak, csak csekély mértékben változtattak turisztikai viselkedésükön. Az utazások számát illetően minden negyedévben, így az időszak egészében is a hétvégi típusú utak dominanciája volt a jellemző.

Hétvégi típusú utazásokon a lakosság 23 százaléka vett részt a vizsgált időszakban, ami a belföldi turisztikai kereslet jelentős szűkülését mutatja. Egy évvel korábban még 27,5 százalék volt ez az arány. A fővárosiak 40, a többi régió lakosainak mindössze 18–25 százaléka számolt be ilyen utazásról. Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével.

Háromnál több éjszakai tartózkodással járó utazáson a magyar lakosság 16 százaléka vett részt legalább egyszer 2009 első kilenc hónapjában. Egy évvel korábban minden ötödik személy számolt be ilyen utazásról.

A magyar lakosság 69 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. Az utazás mellőzésének oka főként anyagi eredetű (48 százalék), továbbá egészségügyi probléma (21 százalék). Előbbire az Alföldön lakók hivatkoztak az átlagosnál lényegesen gyakrabban, utóbbira az Észak-Magyarországon élők. A nem utazóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné.

(MTI)