Boross Péter, a megemlékezést szervező Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök az ünnepségen emlékeztetett rá, hogy egyre kevesebben vannak, akik átélték a II. világháború borzalmait és bár sok visszaemlékezés születik erről az időszakról, mégis „egyre kisebb érdeklődést vált ki, hogy milyen is az a háború”.
Megjegyezte: ha egy katona meghal fegyverrel a kezében, azt mondjuk, elesett a fronton, vagy azt, hogy hősi halált halt. De az, aki nem tudott, nem is akart harcolni, aki civil volt, kisgyerek és aggastyán, és nő és asszony, az nem ilyen halott, az áldozat – figyelmeztetett. Az a dolgunk, hogy azokra az ismert és ismeretlen halottakra emlékezzünk, akiknek emlékét e hely ápolja, és akik talán soha nem jutottak méltó sírgödörhöz – mondta.
A síremléknél személyes hangvételű visszaemlékezést tartott Sasvári Endre, aki túlélte a Budapest ostromát. A ünnepség végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés virágait a síremléknél. A megemlékezésen részt vett többek között Sólyom László köztársasági elnök szárnysegédje, Palásti Ferenc, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester, id. Antall Józsefné és Csomós Miklós, a fővárosi Fidesz frakcióigazgatója.
Hatvanöt évvel ezelőtt, alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros ostromában több tízezer civil sebesült meg és halt meg. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2005-ben szervezett először megemlékezést a II. világháború polgári áldozatainak emlékére a Farkasréti temetőbe.
(MTI)
Brüsszel háborús tervei megbuktak: magyar diplomáciai siker a csúcson – napi összefoglaló














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!