Végül, az elemi szakmai megfontolások hiányára álljon itt két példa. Bokros (az írott programon kívül) felvetette egy államadósság-korlát alkotmányi szintű megalkotását. Eszerint szankcionálnák, ha az államadósság a GDP 60 százaléka fölé emelkedik. Persze csak azután, ha már 60 százaléka alá csökkent, tehát a következő két ciklusban biztos nem. Ez is olyan ügy, amellyel dőreség előjönni a négy évre szóló választás kapcsán. Emellett ez lenne az adott terület harmadik szabályrendszere, amely mindkét meglévőnél rosszabb.
Rosszabb az uniós túlzottdeficit-eljárásánál, mert figyelmen kívül hagyja a konjunktúra alakulását, noha az ezzel való öszszefüggésre egyébként a Program utal. És még inkább rosszabb a mi új, már törvénybe iktatott, de még „üzembe sem helyezett” nemzeti szabályozásunknál, amely a konjunkturális ingadozások figyelembevétele mellett a trükközés bizonyos módozatait is igyekszik kiküszöbölni az eladósodás korlátozásában – pl. beleszámítja az államháztartás hiányába a MÁV-hoz hasonló vállalatoknak az állam által előbb-utóbb úgy is kifizetendő veszteségét.
Másik példánk a programnak az a javaslata, miszerint a termőföldet is be kell vonni a vagyonadó alá. Ez azt jelentené, hogy az EU agrártámogatási rendszerétől kapott ún. területalapú támogatást (vagy annak egy részét) elvonjuk a gazdáktól és más célra fordítjuk. Ilyesmire az uniós szabályok nem adnak lehetőséget.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszabadság, 2010. február 19.)
Bizánc
A levél, mely után Bizánc önmagát falta fel
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!