A növekvő államadósság a befektetői bizalom megingását hozhatja

A fejlett országok GDP-arányos államadóssága tavaly elérte a 90 százalékot, a növekvő államadósság növekvő kockázatot, bizonytalanságot jelent, a befektetői bizalom megingását hozhatja magával – hangoztatták a „Független költségvetési intézmények” címmel Budapesten rendezett konferencia pénteki, második napjának előadói.

MNO
2010. 03. 19. 10:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az országok nem vagy csak igen nagy áldozatokkal képesek kinőni az emelkedő adósságot – mondta a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Julia Bertelsmann, a Heritage Alapítvány szakértője, aki Kenneth Rogoffal, az IMF korábbi vezető közgazdászával készült közös tanulmányukat ismertette. A növekvő adósság veszélyét azért becsülik alá, mert a lakosság és a politikusok körében is elterjedt a túlzott optimizmus, valamint a pénzügyi válság kivételes helyzetnek való minősítése – hangsúlyozta Julia Bertelsmann. Bár az Egyesült Államok szövetségi adósságának limitjét rögzítik, ezt a limitet folyamatosan megemelik – mutatott rá a Heritage Alapítvány szakértője.

Az államadósság optimális szintjét elméletileg még nem határozták meg – mondta Jürgen von Hagen. A bonni egyetem professzora szerint a fenntartható államadósság szintje olyan abszurd tétel, mintha egy vállalkozás azt tűzné zászlajára, hogy „ne menjünk csődbe”. Jürgen von Hagen a költségvetések politikai bukásának okai között első helyen említette a politikai célok maximalizálását, a szavazatszerzést.

Csaba László akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam és a lakosság adósságállománya is olyan fontos gazdasági mutató, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Budapesti Corvinus, a Közép-európai és a Debreceni Egyetem professzora ugyanakkor az adósságok okozta bizonytalanságot fontosabbnak minősítette, mint az adósságok kiváltotta kockázatot. „Az állam vagy a magánszféra adósságállományát nem elég technikai vagy makrogazdasági alapon elemezni, mivel ezek politikai, illetve társadalmi mellékhatásai is jelentősek” – fogalmazott az akadémikus.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.