Az Európai Bírósághoz fordulnának a civilek a Szigetköz miatt

Az Európai Bírósághoz fordulna a Szigetköz vízpótlása érdekében a Duna Charta és Védegylet, mivel véleményük szerint e bíróságnak erősebb jogosítványai vannak, mint a kérdésben 1997-ben már ítéletet hozó hágai Nemzetközi Bíróságnak.

A 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését – hangsúlyozza a két szervezet közösen kiadott csütörtöki közleményében.

A civilek emlékeztetnek: Szlovákia 1992 óta folyamatosan eltereli a Duna vízhozamának túlnyomó részét, amely nem csak pusztulásra ítéli a felbecsülhetetlen értékű Szigetközt, de veszélyezteti az alatta lévő óriási ivóvízkincset is.

A hágai ítélet végrehajtása 13 éve húzódik a szlovák fél rosszhiszeműsége és a magyar fél erélytelen hozzáállása miatt. Ezzel Szlovákia jól jár, Magyarország viszont súlyos károkat szenved – húzzák alá a közleményben.

A szervezetek szerint a magyar érdekek szerinti megoldást legnagyobb eséllyel a hágai bíróságnál több eszközzel rendelkező Európai Bíróság bevonása segíthetné elő, amire éppen a két ország uniós tagsága ad lehetőséget. Ha ez sikerül, akkor a következő kormányzati ciklus második felében megindulhat a szigetközi Duna-szakasz és a mellékágak régóta várt újjáélesztése – vélekednek.

A Duna Charta és Védegylet szerint az európai közösségi jog két joganyaga is irányadó a magyar–szlovák jogvitában: az EU Víz Keretirányelve, valamint a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről, azok méltányos és ésszerű használatáról szóló helsinki egyezmény, mely az Európai Bíróság joggyakorlata szerint közösségi jognak számít.

A közelmúltban a szlovák félnek átadott aggályos minisztériumi munkaanyagról a két szervezet leszögezi: „A legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol.”

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a Duna elterelése Szlovákia részéről és a vízlépcsőszerződés felmondása Magyarország részéről egyaránt jogtalan cselekmény volt. Az ítélettel Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső már nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak, az indoklásban azonban annak lehetőségét sugallták, hogy a két ország alkalmazzon „nullamegoldást”, azaz mondjon le a másikkal szembeni követeléseiről.

(MTI)