Az izlandi parlament által jóváhagyott Icesave-törvény lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól kezdődően kifizessen majd 5 milliárd eurót több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétes részleges kártalanítására. A törvényt december 30-án szavazta meg a parlament. Január elején azonban az izlandi államfő elutasította annak aláírását, miután néhány nappal korábban a törvény megvétózását kérte a választók közel negyede. Több mint 56 ezer izlandi, a választók 23 százaléka írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben.
Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége tavaly októberben állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották a pénzüket. A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.
Elemzők arra számítanak, hogy a szombati népszavazás elutasító lesz. A következmények ellenére az izlandiak dühösek, mert szerintük a britek és a hollandok túlságosan szigorú visszafizetési szabályokat határoztak meg, és abban reménykednek, hogy sokkal kedvezőbb feltételeket tudnak elérni. Az elutasítást erősíti, hogy egyetlen párt sem támogatja a 2009-ben megkötött megállapodást, még az azt aláíró Johanna Sigurdardottir miniszterelnök sem. A kormányfő azt ígéri, hogy a népszavazás után is hivatalában marad, és gyors megoldást keres a problémára, mert mint fogalmazott, „az Icesave-ügy élet-halál kérdése az izlandi gazdaság szempontjából”. Az izlandi pénzügyminiszter mindeközben azt próbálja meg tudatosítani, a régi megállapodás elutasítása nem azt jelenti, hogy Izland nem akar fizetni. „Eleget teszünk a kötelezettségeinknek. Minden más megoldás nagyon veszélyes lenne ennek az országnak a gazdaságára nézve” – fogalmazott Steingrimur Sigfusson.
A népszavazás – most legalábbis úgy tűnik – mindössze arra lesz jó, hogy az izlandiak, akik elvesztették bevételeik harminc százalékát 2007 óta, hangot adjanak a dühüknek, és bosszút álljanak a bankárokon és a politikusokon. Az izlandiaknak nem tetszett az sem, ahogyan Nagy-Britannia kezelte a helyzetet. London terrorellenes törvényeket alkalmazva fagyasztott be számlákat az izlandi bankoknál, komoly diplomáciai feszültséget előidézve a két ország között.
A népszavazási „nem” nehéz helyzetbe hozhatja Izlandot, amely szeretne bejutni az EU-ba, de a felvétel egyik alapfeltétele egy szabályozott adósságtörlesztés. A „nem” egyúttal azt is jelenti, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az észak-európai országok tovább halasztják a hitelfolyósítást Izlandnak. Gylfi Magnusson izlandi gazdasági miniszter egy csütörtökön tartott sajtóértekezleten arra figyelmeztetett, hogy ha nem jut külső pénzügyi forrásokhoz az ország, akkor az idei GDP-csökkenés akár 5 százalékos is lehet.
Izland bruttó hazai terméke (GDP) 9,1 százalékkal zsugorodott a tavalyi utolsó negyedévben éves szinten, de 3,3 százalékkal erősödött az előző negyedévhez képest – közölte előzetes adatként a statisztikai hivatal pénteken. A harmadik negyedévi – éves szintű – gazdasági visszaesés 8,1 százalék volt. A múlt év egészében 6,5 százalékkal csökkent a GDP.
(MR)
Brüsszel
PM Orban: Europe Is in an Extremely Dangerous Situation
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!