Folytatódik a Pálinka Nemzeti Tanács és a VPOP együttműködése

A feketegazdaság elleni közös fellépés és a vonatkozó jogszabály-módosítások előzetes egyeztetése a lényege a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a Pálinka Nemzeti Tanács együttműködési megállapodásának, amelyet Nagy János altábornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka és Oroszné Prekop Erzsébet, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke csütörtökön írt alá Budapesten.

A VPOP és a pálinkások nem ma kezdik az együttműködést, a mostani megállapodás a korábbinak mintegy a megújítása. A VPOP a pálinkásoktól azt várja, hogy amennyiben tisztességtelen piaci magatartást tapasztalnak, jelezzék a pénzügyőrök felé, a pálinkások ugyanakkor a vonatkozó jogszabályok esetleges módosítására irányuló észrevételeiket, javaslataikat is közölhetik – mondta Nagy János.

Oroszné Prekop Erzsébet szerint a pálinkaágazat szereplőinek nagy szüksége van az ellenőrzésekre, hiszen jelentős mértékű adót fizetnek be a költségvetésbe. A tisztességes piaci szereplőknek pedig nincs mitől tartaniuk az ellenőrzések miatt. A VPOP adatai szerint a bérfőzési szeszadóbevételek folyamatosan emelkednek, a 2001. évi 3,1 milliárd forintról 2008-ra 5,2 milliárd forintra nőttek. Ez a tendencia 2009-ben még erőteljesebb volt, a költségvetésbe több mint 8 milliárd forint folyt be bérfőzési szeszadóból, ami az eddigi legnagyobb bevétel ebben az adónemben.

Az ágazat folyamatosan bővül, 2009-ben több mint 70 ezerrel emelkedett a bérfőzetők száma az előző évhez képest, ami többek között azzal is magyarázható, hogy megnőtt a kereslet a kedvezményes adómértékkel előállított pálinkák iránt. A bérfőzés keretében előállított 1 liter, 40 térfogatszázalékos pálinka jövedéki adója ugyanis 552 forint, míg a kereskedelmi főzés során az adó mértéke ennek a duplája.

Az ágazat számára jelentős előrelépés volt az úgynevezett pálinkatörvény megalkotása 2008-ban, a jogszabály a termék minőségének garanciájául szolgálhat. A pálinka megkülönböztetett jelzést kapott: 2009. február 15-én vezették be a pálinkazárjegyet. A VPOP adatai szerint 2009-ben mintegy 11 százalékkal kevesebb zárjegyet használtak fel Magyarországon, mint 2008-ban, s tavaly a szeszesital-zárjegyek összmennyiségének 1,2 százalékában rendeltek a zárjegyfelhasználók pálinkazárjegyet.

A múlt évben a jövedékiadó-törvényben több módosítás is történt, lehetővé téve a zárjegyfelhasználók elektronizált ellenőrzését. Ezzel az ellenőrzést végző pénzügyőrök az ellenőrzés helyszínén a friss információk alapján képesek összevetni a nyilvántartás adatait a tényekkel. Így kiszűrhetik a kockázatos (hamis, hamisított zárjegyű vagy más okok miatt kétségeket ébresztő) termékeket. A rendszer csökkentett adminisztrációs teher mellett hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé.

A tavalyi ellenőrzések során 127 darab engedély nélkül birtokban tartott lepárlóberendezést és 552 958 liter cukorcefrét foglaltak le a pénzügyőrök, s megállapították, hogy ezek használata során még a legalapvetőbb élelmiszer-biztonsági szabályokat sem tartották be az előállítók.

(MTI)