Legyőzi a nappal az éjszakát

Március 21-e az északi féltekén a napéjegyenlőség napja; ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén is egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Ezt követően az északi féltekén a nappalok, a délin – ahol értelemszerűen őszi napéjegyenlőség a neve - az éjszakák lesznek egyre hosszabbak. Csillagászati értelemben ilyenkor kezdődik a tavasz az északi féltekén. A naptárrendszer és a Föld mozgása miatt az időpont néha március 20-a, vagy 19-e.

Ennek a napnak már az ókorban nagy jelentőséget tulajdonítottak, több mítosz is kapcsolódik hozzá. Az egyiptomiaknál a fény újjászületését, uralomra jutását jelentette. Ekkor született Horus, az isteni napgyermek, Izisz és Ozirisz szerelmének gyümölcse; a történet a fény újjászületését szimbolizálta.

A görögök Perszephoné alvilágból való visszatérését ünnepelték. Perszephoné Démétérnek, a termékenység istennőjének lánya volt, ám Hádész, az alvilág ura beleszeretett és elrabolta. Démétér hosszú ideig gyászolta lányát, s addig nem jött el a tavasz. Az istenek végül megkönyörültek rajta, s így született a megállapodás: Perszephoné az év felét az alvilágban tölti (ez a tél), míg másik felét az anyjával (ez a nyár).

Egy másik görög mítosz is ehhez a naphoz kötődik. Aphrodité, a szépség és szerelem istennője, ekkor szeretett bele Adoniszbe, akit egy szelencébe rejtett, hogy senki meg ne lássa. Perszephoné azonban, akinek az istennő odaadta a szelencét, nem bírt a kíváncsiságával, s belenézett; nyomban ő is beleszeretett a férfiba. Aphrodité vigasztalhatatlan volt, bánatától még a földek is kiszáradtak. Ezt már Zeusz, a főisten sem nézhette tétlenül, s úgy ítélkezett, hogy Adonisz az év egyharmadát Aphroditével töltse. Ez a tavasz, amikor a boldog szerelemtől a fák kizöldülnek, virágba borulnak, a termés szárba szökken.

Ez az az időszak, amikor a néphagyomány szerint, Sándor, József és Benedek „zsákban hozzák a meleget”. Hármójuk közül Szent Benedek a legjelentősebb, ez a nap az ő „égi születésnapja”. A történet szerint egy megközelíthetetlen barlangban élte remete életét, ám egyetlen barátja, aki enni hozott neki, meghalt. Szent Benedeket csak a gondviselés mentette meg az éhhaláltól.

A 325-ös niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a húsvét. Idén ez április 4-re esik.