A Fővárosi Közgyűlés – a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezését támogatva, az öt fővárosi frakcióvezető előterjesztése alapján – még 2009 nyarán elkülönített 30 millió forintot egy közterületi emlékmű létrehozására. Az emlékmű nemcsak a Hortobágyra elhurcoltak, hanem az 1950-es években Budapestről és az ország más településeiről kitelepítettek emlékét is hivatott őrizni.
A mű helyszíneként az I. kerületi Szarvas teret jelölték ki, a kompozíció megvalósítása érdekében a Budapest Galéria pályázatot írt ki, amire több mint húsz pályamű érkezett. A szobrászokból, építészekből álló szakértői bizottság úgy döntött, a nyertes terv Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán alkotópáros munkája.
A kompozíció „jelszerű, geometrikus architektúra kialakításával idézi meg a kényszermunkatáborokba elhurcolt családok szenvedését, kiszolgáltatottságát, elszigeteltségét”. A művész az üvegbetonból létrehozandó, aszimmetrikus, körülbelül négy méter magas falban fehér műkő figurák csoportját jeleníti meg; az egyéniségüktől megfosztott, arctalan egyének látványa különösen napsütésben és esti megvilágításban tűnik elő. A magyar találmányú üvegbetonfal 20 centiméter vastagságú, a falba építendő műkő elem legnagyobb magassága 180 centiméter.
Az I. kerületi önkormányzat is egyetértett az emlékmű elhelyezésével, a Fővárosi Közgyűlés pedig úgy határozott: jóváhagyja, hogy Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán pályázaton nyertes tervét valósítsák meg a Szarvas téri közparkban, a felirat pedig az lesz: „Az 1950–1953 között kitelepítettek emlékére”.
Az emlékművet a tervek szerint még 2010-ben, a kitelepítések megkezdésének 60. évfordulója alkalmából felavatják.
Módosíttatnák a környezetvédelmi törvényt
Előterjesztésében Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság korábban hatályon kívül helyezte a kerületi önkormányzatok zajrendeleteit, ez pedig azt jelenti, hogy azok most nem hozhatnak olyan szabályt, amely a miniszteri rendeletnél szigorúbban határozná meg a környezetvédelmi határértékeket és szigorúbban szankcionálna. Ugyanakkor a kerületi önkormányzatok szerint ez olykor a lakók, valamint a környezet védelméért indokolt lenne.
Az előterjesztés szerint a kerületi önkormányzatok jobban ismerik a helyi viszonyokat, igényeket, mint a központi törvényalkotók, ezért lenne célszerű, ha a helyi határértékeket, a zajszintet a kerületi önkormányzatok határozhatnák meg.
A közgyűlés ülésén jelen lévő 65 képviselő egyhangúlag úgy döntött, hogy Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester – élve felterjesztési jogával – levélben kérje Bajnai Gordon miniszterelnököt, módosítsák a környezetvédelmi törvényt.
Három kerékpárút épül
A fővárosi önkormányzat a közelmúltban négy pályázatával nyert el uniós támogatást kerékpárút-fejlesztésre. Ezek közül három esetében a Fővárosi Közgyűlés dönthet a támogatási szerződés megkötéséről, a negyedik projekt – a IV. kerületi Szilágyi út – ügyében azonban további tárgyalások szükségesek a lakosság tiltakozása miatt.
A három projekt közül a legjelentősebb a XXI. kerületi, Szabadkikötő úti kerékpárút-fejlesztés, amelynek összköltsége 165 millió forint, ehhez a főváros 132 millió forintos közösségi támogatást nyert el. A szintén csepeli, Ady Endre úti fejlesztés összköltsége közel 80 millió forint, a megvalósításhoz a főváros 64 milliós uniós támogatást kapott. A XVII. kerületi, Pesti úti, az 501. utca és a Ferihegyi út közötti kerékpárút-fejlesztés 64 millió forint összköltségű, ahhoz a főváros 51,5 milliós uniós támogatást nyert el.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy döntött, ez évi költségvetésében biztosítja a projektek megvalósításához szükséges önrészt.
(MTI)
darts
Csalást emleget a darts-vb újabb nagy búcsúzója, ellenfele illuminált állapotban csinálta a műsort
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!