Elérkezett az áram aranykora, Magyarország energiamixe pedig máris példaértékű

Rohamosan növekszik a világ áramigénye, miközben az ellátásbiztonság, az árstabilitás és a klímavédelmi célok egyszerre jelennek meg stratégiai követelményként – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség frissen megjelent Global Energy Review 2026 tanulmányából. A dokumentum ha közvetve is, de megerősíti: Magyarország jó úton jár, az energiamix ideális összetételű.

Fotó: Pezzetta Umberto

A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a nukleáris energia és a megújulók együttes növekedése már önmagában meghaladta a teljes globális villamosenergia-igény növekedését, ami történelmi jelentőségű fejlemény. A világ tehát nem az atom vagy megújuló, hanem egyre inkább az atom és megújuló paradigmája mentén fejlődik. Hárfás Zsolt korábbi szavai szerint pont ez a felsorolás mutat rá arra, hogy ezek a rendszerek nem konkurensek, hanem kiegészítői egymásnak, és ez az a stratégia, amelyet Magyarország is követ. A paksi atomerőmű jelenlegi blokkjai esetében tervezett további üzemidő-hosszabbítás, az orosz 3+ generációs VVER–1200 típusú technológiával már építés alatt álló Paks II atomerőmű, a gyorsan bővülő naperőművi kapacitások, az energiatárolás fejlesztése, a tervezett SMR-fejlesztések, valamint az új gázerőművek együttese egy kiegyensúlyozott, diverzifikált és hosszú távon fenntartható energiamixet képes létrehozni. A magyar energiamix tehát már most is példaértékű, ha pedig az IEA tanulmányát vesszük alapul, szintén nem kérdés Paks II szükségessége.

Egy olyan országnak, mint Magyarország – amelynek nincs jelentős fosszilis energiahordozó-készlete – különösen fontos a stabil, kiszámítható és nagy volumenű hazai villamosenergia-termelés. Magyarország esetében az energiastratégia egyik legnagyobb erőssége éppen az egyensúlyra törekvés: 

• atomenergia, 
• megújulók, 
• energiatárolás, 
• új gázerőművek és 
• hálózatfejlesztés 

együttese biztosíthatja hosszú távon az ország energiaellátását. Ez a megközelítés ma már nemzetközi szinten is követendő modellnek tekinthető.

Csupán emlékeztetőül, hiszen Hárfás Zsolt ezekre rendre felhívta eddig is a figyelmet: Franciaország új generációs atomerőművek építését indította el, miközben több mint egy tucat új blokk létesítésének lehetőségét vizsgálja. Lengyelország történelmi léptékű nukleáris programba kezdett, Csehország és Szlovákia új nukleáris kapacitásokban gondolkodik, Románia bővíti atomenergia-termelését, Belgium pedig a korábbi bezárási politika után ma már az atomenergiában látja a jövőt.

A jelentésből az is világosan látszik, hogy azok az országok lesznek hosszú távon sikeresek, amelyek képesek egyszerre kezelni a klímavédelmet, az energiafüggetlenséget és az ipari versenyképességet.