Módosítanák az építkezések közbeszerzési szabályait

Az építési beruházások első kifizetési szakaszában a fedezetkezelő nem vizsgálhatja azt, hogy a fővállalkozó kifizette-e az alvállalkozóit, illetve ha a kivitelezésre projekttársaság jön létre, akkor nem kötelező a fedezetkezelő alkalmazása – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet tervezet, amely a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapján olvasható.

Az első módosuló jogszabály a rendelet-tervezetben az építőipari beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos előírásait tartalmazó, 2004-ben hozott kormányrendelet. A jelenlegi szabályok szerint az építési közbeszerzés ajánlattevőjének igazolnia kell azt, hogy a legnagyobb értékű építési szakasz anyagköltségére és munkadíjára van forrása. A javasolt kiegészítés szerint ezt az összeget az ajánlatkérőnek a közbeszerzési felhívásban kell meghatároznia.

Kimarad a rendeletből az az előírás, amely szerint az ajánlattevőnek meg kell határoznia, hogy mely munkákat akar alvállalkozókkal végeztetni. A helyére kerülő szabály ahhoz ad eligazítást, hogy az ajánlatkérő miképpen mérlegelje az irreálisan alacsony árat. Az építésért felelős miniszter honlapján megtalálható egy-egy munkafázis élőmunka-igénye, amelyet meg kell szorozni a legkisebb rezsióradíjjal.

Ez utóbbit az ágazati kollektív szerződésbe foglalt legkisebb szakmunkás-órabérrel kell kiszámítani. Ezt az előírást eddig az építőipari kivitelezésről tavaly született kormányrendelet tartalmazta. A tervezet szerint most kikerül belőle, és az az előírás lép a helyébe, hogy a nem közbeszerzés alapján kötött kivitelezési szerződéseknél is a minisztériumi honlapon szereplő élőmunka-szükségletet kell alapul venni az árak ellenőrzésére.

Ugyancsak a kivitelezői kormányrendelet határozza meg a fedezetkezelő nettó havi alapdíját, amely 100 ezer forint. A módosítás a beruházás fél ezrelékét, de legalább 100 ezer forintot jelöl meg alapdíjként. Ez azt jelenti, hogy 20 millió forintos beruházási értékig jár a 100 ezer forint, utána ez automatikusan emelkedik a beruházás fél ezrelékével.

Ha fedezetkezelő végzi a kifizetést, akkor az alvállalkozókról elektronikus nyilvántartást kell vezetnie. Ehhez az építésügyért felelős miniszter adja a szoftvert a fedezetkezelőnek.

Új előírás, hogy az első kifizetési szakaszban – amikor az első rész-számlát adta be a fővállalkozó – a fedezetkezelő nem vizsgálhatja az alvállalkozók kifizetését, hanem anélkül kell utalnia a pénzt a fővállalkozónak. Ez a kifizetés azonban nem lehet több, mint a teljes vállalkozói díj 15 százaléka.

A 90 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó építési beruházás esetén, ha az ajánlatkérő projekttársaság alapítását írja elő az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő választhat: vagy fedezetkezelőt alkalmaz, vagy pedig a projekttársaságra vonatkozó szabályokkal fizeti ki a pénzt. Ahhoz, hogy ne alkalmazzon fedezetkezelőt, az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell a projekt teljes ellenértékével, meg kell határoznia a fővállalkozó projekt társaság legkisebb alaptőkéjét, az alvállalkozók csak a projekttársasággal szerződhetnek – ez az egyszintű alvállalkozás –, továbbá a megrendelő ellenőrizheti a projekttársaság gazdálkodását.

Változatlan maradt az a szabály, hogy a fedezetkezelő csak akkor fizetheti ki a fővállalkozót, ha az előtte kifizette az alvállalkozóit. A módosítás ezt kiegészíti azzal, hogy az alvállalkozó kifizetése független annak szerződéses határidejétől.

(MTI)