Ne fűződjön a nevéhez „egy történelmi borvidék kivégzése”!

Nyílt levelet intézett Bajnai Gordon miniszterelnökhöz Májer János, Tokaj független polgármestere a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű és a világörökségi cím védelme kapcsán – adta hírül a tokaji önkormányzat csütörtökön.• Maga az állam veszélyezteti Tokaj világörökségét? • A szerencsi hőerőmű ellen tiltakoztak Budapesten

A polgármester a levélben arra kérte a kormányfőt, „állíttassa le a BHD és a Magyar Fejlesztési Bank közötti hitelszerződés folyamatát, amelynek eredményeként az ezeréves kultúrtáj kategóriában világörökségi címet kapott Tokaj-Hegyalja eshet áldozatul”.

Hozzátette: nem elsősorban a világörökségi cím elvesztését tartja katasztrófának – bár ez Magyarország számára szégyen lenne –, hanem annak a borvidéknek „a tisztaságát, az érintetlenségét, a dicsőségét, amit nem mostak el a századok”.

Májer János utalt arra, hogy Bajnai Gordon a közelmúltban járt a térségben, ahol megtapasztalhatta a borászatok igényességét, az épített és természeti örökséget. Kérdést intézett a miniszterelnökhöz, amely szerint „ebbe a porcelándobozba” bele tud-e képzelni egy szalma-, illetve energiafű tüzelésű erőművet, különösen ennek a különleges tájnak az elejére, kapujába.

Úgy fogalmazott, ha az erőmű felépül, akkor innen még az is visszafordul majd, aki a mélységekre és a magasságokra kíváncsi. Véleménye szerint Tokaj-Hegyalja nem téveszthető össze semmivel, ezért nem véletlen a világörökségi cím sem, amely nem elismerés, hanem eszköz a felemelkedésre.

Közölte: néhányan azt skandálják, hogy a világörökségi cím megakadályozza az ipartelepítést, ám ez nem így van. Jól példázza mindezt a kiválóan prosperáló sátoraljaújhelyi ipari park. Összeférhetetlen viszont egy olyan erőművel, amelyben energiafűvel fűtenek majd, hiszen nincs kellő mennyiségű szalma.

Levelében hozzátette: az energiafű kiirthatatlan, hasonlóan a parlagfűhöz, ráadásul ezzel a növénnyel, mivel kevésbé allergén, össztársadalmilag sem lehet felvenni a harcot – olvasható a dokumentumban.

Kitért arra, hogy a vasúti szállításnak még a nyomai sem lelhetők fel a térségben, amelyet a magyar sajátosságokat nem ismerő UNESCO előírt. Sajnos néhány beszállítandó területen még a szárnyvonalakat is bezárták. „S e fejezet nyomán gondoljon arra, hogy a 180 ezer fős Miskolc város elutasította ezt a beruházást a levegő szennyezésének túlterheltsége miatt. Ha ez így van, akkor miért mondják egyes az építésben érdekeltek, hogy nem szennyez semmit” – érvelt a polgármester.

Szerinte az is vizsgálandó, hogy míg egy új lakóház építési engedélye vagy egy régi felújítása több mint fél évre taksálható Tokaj-Hegyalján, akkor egy erőmű – amely óriás létesítmény, ki nem próbált és eddig nem tapasztalt hátrányaival – hogyan kaphat építési engedélyt ugyanennyi idő alatt. Emellett a beruházás munkahelyteremtő jellegét is megkérdőjelezte a polgármester.

Értékelése szerint a szomszédos Szlovákiában többre becsülik a hegyaljai értékeket, mint itthon. „Ők érthető módon – bár erősen vitathatóan – srófolnák felfelé a megművelt területet és terjesztenék ki óriási erőbedobással. Csalfasággal levédik a Tokaj nevet, és mindez mekkora ellentmondás” – részletezte álláspontját.

Májer János levelében arra kérte Bajnai Gordont, ne terhelje meg a nevét mások partikuláris érdekeinek a támogatásával, „(...) legyen olyan hazafi, akinek a nevéhez nem fűződik egy történelmi borvidék kivégzése, hanem a megmentése”.

(MTI)