A testület előtt lévő másik javaslat 50 bázispontos kamatcsökkentés volt – tette hozzá a jegybank elnöke. Az 5-10 éves magyar állampapírok hozama 70-100 bázisponttal, Magyarország CDS felára 50 bázisponttal csökkent az elmúlt hetekben, s hasonló folyamat figyelhető meg a devizakötvényeknél is, miközben a forint erősödött az euróval szemben – magyarázta a hétfői kamatcsökkentés indokait Simor András.
Miközben a görög helyzet alapvetően nem változott, az elmúlt hetekben a közép-kelet-európai régió és Magyarország kockázati megítélése javult, ez tette lehetővé a kamatcsökkentést – jelentette ki az MNB elnöke. Mint Simor András kifejtette, a monetáris politika számára két kulcsterület van, amely meghatározza a döntéséket: a reálgazdaság és az inflációs kilátások alakulása, illetve az ország kockázati megítélése. Amennyiben a kormányzati döntések hatnak az infláció alakulására, azaz olyan döntések születnek, amelyek például az inflációs cél közelében tartják a pénzromlás ütemét, illetve javítják az ország kockázati megítélését, akkor nő a monetáris politika mozgástere.
Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a választások eddig sem befolyásolták a döntéseket, most sem fogják. Csak annyiban hatnak, amennyiben befolyásolják az infláció alakulását, illetve amennyiben hatnak Magyarország kockázati megítélésére. „A választások közvetlenül nem hatnak a döntésekre” – jelentette ki Simor András. „Az MNB nem nézi a tanácsadók politikai hitvallását, csak a szakmai hozzáértést, s ezért alkalmazta kommunikációs tanácsadóként Braun Róbertet, aki jó kommunikációs tanácsokat ad az MNB-nek” – közölte egy kérdésre válaszolva a jegybank elnöke.
(MTI)
Gyorgy Bakondi: Humanitarian Framing of Illegal Migration Has Eroded Europe's Safety















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!