„Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
csillagok között fényességes csillag.
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi,
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szíz Máriának választott vitéze.”
(Ének Szent László királyról-részlet)
Az ereklye Nagyváradról került Győrbe 1606-ban; Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja – aki később veszprémi, majd győri püspök lett – hozta magával a városba, s ma is ott őrzik a Hédervári kápolnában. Az ereklyetartó még 1406-ban egy tűzvész következtében megrongálódott, a koponyacsontnak azonban nem lett baja. A ma látható ereklyetartó Zsigmond király idejében készült el.
Szent László 1095 július 29-én halt meg, s már ekkor megindulhatott valamilyen spontán kultusz a személyével kapcsolatban. A végső lökést azonban az jelentette, amikor III. Béla szentté avattatta. Az uralkodót először Somogyvárott temették el, majd 1113 körül maradványait átszállították Nagyváradra.
Kultuszának egyik legérdekesebb nyoma, hogy a 12. század közepétől istenítéleteket tartottak a nevében. Több okleveles forrás említi, hogy Szent László fejereklyéjére tettek esküt, tehát nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a tárgynak. A szentté avatása után szinte robbanásszerűen elindult a kultusza, legendák születtek róla.
Érdekes, hogy ezt a kultuszt az uralkodók is támogatták. Anjou Lajos például koronázása után meglátogatta Szent László ereklyéit, amikor pedig egyik külhoni útján veszélyes kalandok sora után került vissza az országba, első útja Nagyváradra vitt, ahol hálát adott Szent Lászlónak, hogy élve megúszta ezeket a kalandokat.
A kultusz markáns megfogalmazása figyelhető meg egy névtelen szerző krónikájában is: 1345-ben Lackfi András székely ispán vezetésével óriási támadás indult a tatárok ellen. A székelyek hatalmas győzelmet arattak, a krónika szerint maga Szent László jelent meg, és segítette őket. Az egyik tatár harcos is arról számolt be a csata után, hogy a székelyek Szent László és Szűz Mária támogatásával tudták legyőzni őket. Zsigmond király pedig még uralkodása kezdetén kijelentette: ha eltávozna az élők sorából, akkor Szent László környezetében szeretné magát eltemettetni. Ez így is történt, 1437-ben bekövetkezett halálakor őt is Nagyváradon helyezték végső nyugalomra.
Győrben még ma is érezhető a Szent László-kultusz. A király tisztelte még az 1762-es földrengés után terjedt el, amikor a hívek hozzá folyamodtak, hogy mentse meg a várost a súlyos pusztulástól. Ez így is lett, s azóta a mai napig évente körmenetben hordozzák körül az ereklyét Győrben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!