A görög kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát. Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami „a megállapodás másik fele”.
Papandreu ugyanakkor a kabinetülésen kijelentette, hogy ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat „vészhitelért” – írta a csütörtöki Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni. Az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport a görög intézkedések bejelentése után kiadott londoni gyorselemzésében azt írta: az IMF „időnkénti felemlegetése” Görögország részéről – és Papandreu tervezett washingtoni útja is – inkább a görög alkupozíció javítására szolgál az euróövezeti hatóságokkal szemben. Mind Athén, mind az euróövezet valójában szívesen kihagyná az IMF-et a kialakult helyzet rendezéséből – vélték az Eurasia Group londoni elemzői.
Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat. A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az uniós illetékesek „elborzadnak” attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez „megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán”.
(MTI)
origo.hu
QR-kódos csalás terjed parkolóautomatáknál
