Csernobil, 1986: felvonulók „ünnepelték” a történelmi csapást + Képek

A mai napig csak találgatásokat, egymásnak ellentmondó számadatokat ismerünk arról, hány halálos áldozata volt (és van) a történelem legnagyobb méretű nukleáris balesetének. 1986. április 26-án, amikor atomcsapás méretű katasztrófa érte a Szovjetuniót, Moszkva és a megszállt országok vezetése szigorú hírzárlatot rendelt el, s óvintézkedések helyett még öt nap múlva, május 1-jén is tömegeket vezényeltek ki az utcákra.

A halálos áldozatok száma 1991-es hivatalos adat szerint 32, 1996-ban 230 volt, akik elsősorban a közvetlenül érintettek, az ott dolgozók, valamint a mentésben részt vevők közül kerültek ki. 1993-ban 3,8 millió, 1995-ben 5 millió ember fertőzéséről beszéltek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. A legjobban sújtott terület Ukrajna: itt 12 megye több mint 2300 települését, 50 ezer négyzetkilométernyi területet ért sugárszennyeződés, amelynek következtében 3,5 millióan szenvedtek egészségkárosodást, köztük 1,5 millió gyermek. 1986–1987-ben sok ezer ukrajnai lakos vett részt a mentésben, közülük sokakat olyan kóros mennyiségű sugárzás ért, hogy életük végéig orvosi ellátásra szorulnak.

1986 óta titok, hány felnőtt , hány gyermek érintett

A csernobili atomkatasztrófa után neves szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, távolabban fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, tartózkodtak a friss zöldségek, saláták, tejtermékek fogyasztásától, nálunk szinte ugyanúgy ment minden, mint azelőtt. Az orvosok rögtön felfigyeltek a spontán vetélések, a koraszülések, a fejlődési rendellenességek megszaporodására, de komoly kutatások ez ügyben nem történtek.

Csernobil előtt még többen írtak a kis dózisú sugárfertőzések káros hatásáról. Dr. Szabó András Radioökológia és környezetvédelem című, 1985-ben megjelent, dr. Sztanyik Béla által lektorált könyvében az alábbiakat írja:

„A késői sugárártalom megnyilvánulhat halálos kimenetelű betegségekben, mint pl. leukémia, rák vagy egyéb rosszindulatú daganat, a beteg élettartamának egyéb okokból történő megrövidülésében vagy pedig valamilyen szövetre, szervre korlátozódó elváltozásban, mint pl. idült bőrgyulladás, szemlencsehomály. Jelentkezését tekintve az utódok öröklött károsodása is késői sugárártalomnak tekinthető."

Fotó: archív

Osztogatták a jódtablettát – Romániában

A gyermekek körében Magyarországon a csernobili katasztrófát követő időszakban jóval nagyobb mértékben terjednek a rosszindulatú daganatos betegségek, különösképpen a leukémia. Dr. Bartyik Katalin, a szegedi gyermekklinika onkológusa szerint feltételezhető, hogy bizonyos környezeti hatások és ezzel összefüggő genetikai károsodások miatt hamarabb úrrá lesz ez a betegség a fiatalokon, mint két évtizeddel ezelőtt.

A leukémiás gyerekmegbetegedések száma különösen megszaporodott Békés megyében, a Viharsarokban. Ennek különféle magyarázatai lehetnek, hiszen a román határ közelsége miatt nem lehetünk tisztában vele, miféle vegyi szennyezés érhette a környéket. Azonban az is tudvalevő, hogy a Romániát ért radioaktív sugárzás közel kétszerese a Magyarországénak. Romániában jódtablettát osztottak ki az emberek között, Magyarországon ez viszont nem történt meg.

Mayer Árpád, az Uzsoki-kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak elszaporodott és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál- a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél-, valamint a tüdőrák.

A legtöbb esetben nehéz kideríteni, hogy az egészségkárosodásnak mi az oka. A különféle környezeti ártalmak összeadódva megsokszorozhatják a betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen ezért nagyon fontos lenne mindenfajta szennyezés, a lakosságot érintő ártalmas hatás csökkentése és a lakosság minél pontosabb tájékoztatása az esetleges veszélyekről, a már megtörtént szennyeződésekről.

A mai napig nem készültek korrekt felmérések arról, hogy milyen károsodást szenvedtek azok, akiket a munkájuk a Szovjetunióba szólított, és Ukrajna területén tartózkodtak a robbanás pillanatában. Lapinformáció szerint 11 magyar kamionsofőr közül ma már csak ketten élnek, a többiek daganatos megbetegedésekben hunytak el.

(Atomenergia.hu, Reak.bme.hu, Kfki.hu, MTI, Le Monde)