Megoldást találtak az aszályveszélyre

Befejeződött a mórahalmi Nagyszéksós-tó vízrendszerének rehabilitációja, az uniós támogatással megvalósult mintaprojekt során az aszály és a belvíz okozta problémák megoldásával kapcsolatban is sikerült tapasztalatokat szerezni – közölte Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársa pénteken.

MNO
2010. 04. 30. 11:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 171 millió forintból az elmúlt másfél évben elvégzett munkák célja a szélsőséges időjárás hatásainak mérséklése volt – mondta a projektvezető.

Mórahalmon és a környező településeken komoly problémákat okozott a hirtelen lehulló rendkívüli mennyiségű csapadék és az ennek következtében kialakuló belvíz. A beruházás során korszerűsítették a káros vizek elvezetéséhez szükséges műtárgyakat: több mint 12 ezer folyóméter csatornát állítottak helyre és megépültek a még hiányzó átemelők, zsiliprendszerek.

A program Magyarország aszály által leginkább sújtott területén indult, ahol a talajvízszint csökkenése már-már a mezőgazdasági termelést, s így a megélhetést veszélyezteti. Az előrejelzések szerint a talajvízszint a következő években még több métert csökkenhet, ez a folyamat azonban jelentős vízpótlással lassítható, illetve megállítható – fogalmazott Kozák Péter. A munkálatok másik eredménye a homokháti kisvárostól délre található, részben szabad vízfelületű Nagyszéksós-tó rehabilitációja, mivel a 121 hektáros vizes élőhely az egyre gyakoribb és egyre hosszabb vízhiányos, aszályos időszakok miatt veszélybe került. A vízpótlást Mórahalom napi ezer köbméternyi tisztított szennyvízének felhasználásával sikerült megoldani – tudatta a szakember.

A mintaprojekt fontos eredménye a tapasztalatszerzés és az érintettek között kialakult szoros együttműködés. Ennek nyomán már elkészültek egy szintén uniós támogatással megvalósítandó, 2,1 milliárdos program tervei, amely a Tisza vizét felhasználva segítené a Homokhátság vízpótlását. Egy másik elképzelés pedig Kiskunfélegyháza és Kecskemét térségében valósulhatna meg 7,5 milliárd forintból, itt a települések tisztított szennyvizét használnák föl energianövény-ültetvények öntözésére.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.