Lázár János az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 227 tagú Fidesz-frakció vezetésére való felkészülés első lépéseként a parlament alakuló üléséig egyenként, személyesen beszél majd minden fideszes képviselővel. Úgy fogalmazott, „megbeszélik előre a játékszabályokat”. Például azt – amit mindenkinek tudnia kell, aki a Fidesz képviselőcsoportjában ül –, hogy 2014-ben 200 fős lesz a parlament, idén ősztől pedig – szándékaik szerint – kisebb helyhatóságok működnek majd. Nyilatkozatot nem kell aláírniuk a képviselőknek, mert – mint fogalmazott – nagyon jók a tapasztalatai. „A képviselőtársaim úgy tesznek esküt, hogy meg akarják változtatni ezt az országot, és pontosan tudják, milyen lépésekre van szükség ennek érdekében” – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező szavazás a Fideszben, Lázár János azt válaszolta: a párt képviselőit nem kell kötelezni arra, hogy esküjükhöz híven ellássák az Országgyűlésben a választópolgárok képviseletét, „nem kell fegyelmezni”. Ha mégis sor kerülne erre – fűzte hozzá –, akkor vissza lehet térni az 1998–2002 közötti metódushoz, amikor a parlamenti távolmaradást szankcionálta a frakció. „Egy kormánypárti frakciónál, akármekkora is, ez érthető, mert az a dolguk a képviselőknek, hogy dolgozzanak az ország házában. Nem nagyon ismerek kimentési lehetőséget” – fogalmazott. Ezzel összefüggésben bejelentette: új etikai bizottságot és szigorú szabályzatot hoznak létre. „Semmilyen körülmények között nem érvényesülhet egy képviselő munkájában a magánérdek, ugyanis a közérdek szolgálata a feladata és a kötelessége” – mondta. Nem védünk meg, nem mentünk meg senkit, nem biztosítunk elvtelenül hátteret ahhoz, hogy saját maga vagy mások magánérdekét képviselje az Országgyűlésben – húzta alá.
A politikus beszámolt arról is: azt javasolta, hogy a frakció vezetése továbbra is maradjon a Képviselői Irodaház VII. emeletén, elkerülve a költözködés jelentette időveszteséget és pénzpocsékolást. „Nem szeretnénk elköltözni onnan, maradunk ott” – mondta –, továbbra is a VII. emeleti tárgyalóban lesznek a frakcióülések, a parlamenti szavazási napokon viszont igénybe veszik majd az Országház felsőházi termét. A 23 frakcióvezető-helyettesről szólva kiemelte: ez a létszám átmeneti, csak a kabinet hivatalos megalakulásáig, a parlamenti munka miatt döntöttek így, de jelenleg és a jövőben is csak három fizetett frakcióvezető-helyettes lesz.
Két tevékenység erősítése
Lázár János szólt arról is, hogy a képviselők két tevékenységét mindenképpen erősítenék. A szakpolitikusoktól azt várják el, hogy a frakcióban, a bizottságokban, a szakmai kabinetekben biztosítsanak a kormánynak támogatást, míg a 173 egyéni képviselőnek helyi szinten kell tudnia képviselni a kabinet politikáját, akármilyen is lesz az. Ha lesznek olyan döntések, amelyek sértik majd egyes érdekcsoportok elképzeléseit, azt is meg kell tudniuk magyarázni a választókerületükben élőknek – hangsúlyozta. A parlamenti munkával kapcsolatban utalt arra, hogy a június–júliusi munka után várhatóan augusztusban tartanak majd szünetet. A két hétre szóló napirend lehetőségével kapcsolatban annyit mondott: szeptembertől tudnak beállni olyan működési rendre, amely mindenki számára áttekinthető, kiszámítható.
Nem csökkennek az ellenzéki jogosultságok
Lázár János különösen fontosnak tartja, hogy az ellenzéki jogok minden hétfőn érvényesüljenek a parlamentben, így a kormány ellenőrzésének, a kérdésfeltételnek, valamint az ügyek kivizsgálásának lehetősége. Mint mondta, ez hétfőnként adva lesz. „Semmi esetre sem kívánjuk ugyanis csökkenteni az ellenzéki jogosultságokat” – jelentette ki. Az első törvényjavaslat-csomag tartalmát illetően megemlítette az alkotmány módosítását, a kisebb parlamentet és az önkormányzati képviselők számának csökkentését. Külön kiemelte azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyben kimondanák, hogy a magyar állam elismeri a felelősségét a 2006. augusztus 20-i fővárosi tűzijáték alatt történtek, illetve a 2006. szeptemberi és október 23-i események ügyében. Az állam felelősségvállalása mellett a kormányt pedig arra köteleznék, hogy kártalanítsa az érintetteket, vagyis a folyamatban lévő ügyekben a megalapozott kárigényeket teljesítse.
Tájékoztatása szerint az első képviselői indítványokról május 13-án tárgyal majd a Fidesz-frakció, majd az első ülésnapokon be is terjesztik ezeket, és szoros határidővel döntést hoznak róluk. Lázár János megerősítette: a mentelmi jogot, ahogy a választási kampányban ígérték, felülvizsgálják; a változtatás módját a frakció vitatja majd meg. Személyes véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy a közvádas ügyekben nem látja szükségét, hogy egy parlamenti képviselőnek mentelmi joga legyen.
Elmondta: a „tíz plusz egy ügyben”, amelynek bizottságát ő vezeti, szükség van arra, hogy a kormány megalakuljon és megállapítsa, hány csontváz van a szekrényben. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök újabb kormánymegbízottat nevez ki. Megismételte, hogy az országgyűlési bizottságoknak helyzetfeltáró és tisztázó munkát kell végezniük: az elszámoltatás és a korrupcióellenes küzdelem jegyében a saját területükön témánként végig kell venniük az elmúlt évek ügyeit. Arra a felvetésre, hogy polgármesteri tisztségével időben összeegyeztethető-e a frakcióvezetés, igennel válaszolt. Hangsúlyozta: ha a hódmezővásárhelyiek igényt tartanak rá, akkor az önkormányzati választások után is megkísérli a két tisztséget együtt ellátni.
(mti)
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
