Átadás-átvétel: a miniszterek személyesen felelnek május 31-én

Az új kormány első hivatali munkanapján megtörténhet a kormányzati átadás-átvétel – nyilatkozta szerdán Répássy Róbert, aki beszélt arról is: az „átadó” volt miniszter jogi felelősséggel tartozik majd vonatkozó törvényjavaslatuk értelmében az átadás-átvételkor tett nyilatkozatáért. A fideszes képviselő azt is elmondta, a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvényjavaslat elvi alapon, szándékosan különbözteti meg a vagyonnyilatkozat-tétel szempontjából a politikai és a szakmai állami vezetőket, tesz különbséget politikus és köztisztviselő között.• Nem javasolt lényegi módosításokat az alkotmányügyi bizottság

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a házbizottság keddi ülése után jelentette be , hogy Orbán Viktor és kormánya május 29-én, szombaton tehet esküt az Országgyűlésben, így – Répássy Róbert közlése alapján – az átadás-átvétel az azt követő hétfőn, május 31-én történhet meg. Répássy Róbert rámutatott arra, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény záró rendelkezései között szerepel az átadás-átvételi eljárás és tartalmi feltételeinek tételes jogi szabályozása.

Ha az Országgyűlés csütörtökön elfogadja, és az államfő kihirdeti erre vonatkozó előterjesztésünket, ezentúl törvény fogja szabályozni az átadás-átvétel menetének minden részletét – emelte ki a képviselő, utalva arra, hogy a jogszabály kiterjed még az informatikai rendszerek átadására is. Hozzátette: javaslatuk értelmében a miniszterek nem ruházhatják át ezt a hatáskört, a leköszönő minisztereknek személyesen kell átadniuk utódjuknak egy nyilatkozattal tárcájuk vezetését.

Ez eddig egy szabályozatlan kérdés volt, és sok esetben fordult elő, hogy egy beosztott köztisztviselő adta át a minisztérium vezetését – folytatta Répássy Róbert, rögzítve: a miniszteri felelősség alkotmányos elvéből az következik, hogy a tárcavezetőnek kell személyesen „átadnia” és felelősséget vállalna az átadás-átvétel során tett nyilatkozatokért. Mint mondta, javaslatuk ezt az elvet érvényesíti.

Hangsúlyozta: a törvényi szabályozás célja az is, hogy a későbbi, esetleges politikai és jogi vitákat el lehessen kerülni, illetve ha ilyen kialakul, megalapozott esetben, például az átadó szándékos félretájékoztatása esetén lehetőség legyen büntetőjogi felelősség megállapítására.

Megkülönböztetik a vezetőket

A kormánypárti politikus szerdán azokat a sajtóban megjelent bírálatokat is kommentálta, amelyek arról szóltak, hogy a jövőben kevesebben tesznek majd nyilvános vagyonnyilatkozatot az állami vezetők közül. Répássy Róbert kifejtette: előterjesztésük a kormány politikai vezetőinek – a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat változatlanul hagyja, azaz ők az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan évente nyilvános nyilatkozatot tesznek.

A közigazgatási és a helyettes államtitkárok a törvényjavaslat szerint köztisztviselőnek minősülnek, ők a minisztériumok szakmai vezetői, nem politikai közszereplők, a köztisztviselői jogállási szabályok vonatkoznak rájuk – folytatta, rámutatva arra: ők is tesznek úgynevezett zárt vagyonnyilatkozatot a munkáltatójuknak, azaz a miniszternek, így van ez a közigazgatás más vezető tisztséget betöltő szereplői – például az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke, az országos rendőrfőkapitány, a bírák vagy az ügyészek – esetében is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási és a helyettes államtitkárok visszahozatala a kormányzati struktúrába a 2006-ban megszüntetett tisztségek visszaállítását jelenti, de előterjesztésük szigorít a jelenlegi szabályokon: az érintetteknek évente, nem pedig kétévente kell majd zárt vagyonnyilatkozatot tenniük. Ők nem minősülnek politikai közszereplőknek – hangsúlyozta az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében is érvényesülő különbségtétel indoklásaként Répássy Róbert, utalva arra, hogy az adatvédelmi biztos is arra hívta fel a figyelmet korábban, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat-tétel a közszereplői minőséggel függ össze.

Szigorodik az összeférhetetlenség

A javaslat szándékos megkülönböztetése, hogy az állami vezetők között megkülönböztetünk állami és szakmai vezetőket, hangsúlyozva azt, hogy a szakmai vezetők a közigazgatás részei, míg a politikai vezetők a közhatalmat gyakorló politikusok – magyarázta.

Az, hogy ezáltal kevesebb személy tesz majd vagyonnyilatkozatot, abból adódik, hogy az új kormánynak kevesebb államtitkára lesz, mint a régi kormánynak volt, amelyben a szakállamtitkárok is államtitkárnak minősültek – mutatott rá. Hozzátette: a köztisztviselői jogálláson belüli legszigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat írták elő a szakmai vezetőkre. A képviselő elmondta, hogy az esküt tevő állami vezetőknek az eskütételt követő 30 napon belül kell nyilatkozniuk, más esetben ez a kinevezés feltétele lehet.

(MTI)