„Ész nélkül privatizáltunk, piacainkat értékesítettük”

Az idén már pozitív tartományban lesz a magyar gazdaság, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig alapesetben 4,7-5,0 százalék lehet, amit kiegészíthet az állami vállalatok konszolidációja – mondta Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke a pénteki tájékoztatón.

A konszolidáció elsősorban nem gazdasági vagy gazdaságpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi politikával való megegyezés kérdése, beleértve a nemzetközi pénzügyi szervezeteket – tette hozzá Heim Péter.

A Századvég Gazdaságkutató most elkészült állapotfelméréséből, amely az elmúlt nyolc évet fogja át, kitűnik, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése 1,5-2,0 százalékra csökkent, miközben nagyobbra lenne szükség ahhoz, hogy gyorsuljon Magyarország felzárkózása az Európai Unió átlagához – fogalmazott Mellár Tamás kutatási igazgató.

Heim Péter elmondta: a mostani tényfeltárás után, júniusban gazdaságpolitikai megoldási javaslatokat készít az intézet, s az első, klasszikus értelemben vett konjunktúrajelentést szeptemberben állítja össze a Századvég. Az állapotfelmérés egyik fontos megállapítása, hogy Magyarország nemcsak ciklikus válsággal küzd, de szerkezeti válsággal is, amelyhez járul a világgazdasági krízis – jelezte a gazdaságkutató elnöke. Véleménye szerint a rossz gazdaságpolitika miatt „húsz éve befelé mentünk az erdőbe, s ugyanennyi ideig tart majd, amíg sikerül kiérni”. Ehhez kapcsolódik, hogy „ész nélkül privatizáltunk, s úgy engedtük be a külföldi tőkét, hogy közben piacainkat értékesítettük, miközben nem alakult ki valós verseny”.

A monetáris politikát elemezve az intézet megállapítja: 2002 után a jegybank a laza fiskális politikára monetáris szigorral reagált, de 2005 utáni lépései már nem voltak következetesek, elsősorban azért, mert a monetáris politikai eszköztárból csak a kamatpolitikát használta, ami főleg a válság idején súlyos hibának minősíthető. „Ha osztályozni kellene, akkor a monetáris politika jobb osztályzatot kapna, mint a fiskális politika, (...) de éppen csak hogy átment” – magyarázta Heim Péter.

A devizahitelek forintra átváltása helyett Heim Péter csak a bajba jutott, közel 100 ezer devizahiteles helyzetére tett javaslatot: eszerint a bankok és az állam által összeállított közös alapba mint rossz bankba (bad bank) kellene kerülnie ennek a portfoliónak. „Mivel a bankok rossz eszközei kerülnének ide, így a költségek jelentős részét is a bankrendszernek kellene vállalnia” – hangsúlyozta a Századvég Gazdaságkutató elnöke.

(MTI)