A konferencián, amelynek témája a gazdasági válsághelyzet elhárítása, Matolcsy György azt mondta: a politikai fordulat lehetőséget ad arra, hogy elindítsák a gazdasági fordulatot. Úgy fogalmazott: az öt évvel ezelőtt megfogalmazott tízből csak egy javaslat nem aktuális, az, hogy 2010-re vezessék be az eurót Magyarországon.
Öt évvel ezelőtt 10 pontos javaslatcsomagot fogadott el az üzleti élet – emlékeztetett Matolcsy György. Ezek között volt a kiszámítható gazdaságpolitika, az élőmunkát terhelő járulékok megfelezése, az egykulcsos jövedelem-, a családi adózás bevezetése, a kisadók eltörlése, a kis- és középvállalkozások (kkv) tőkejuttatásainak visszaállítása, közbeszerzési fordulat, a körbetartozások leállítása, a kiskereskedelemben egy hónapos fizetési határidő bevezetése, bürokráciaellenes csomag és az euró 2010-es bevezetése.
Elmondta: ez a harmadik gazdasági konzultáció, az első 2000-ben volt, a Széchenyi-terv megalapozásakor, a második 2005-ben. Hozzátette: most is várják az üzleti élet javaslatait.
Demján óvott a csodavárástól
Szemléletváltásra van szükség, a politika teremtse meg a gazdaság számára a megfelelő körülményeket a versenyképes adórendszerrel, a vállalkozások likviditásának biztosításával – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke.
A VOSZ elnöke kiemelte: a kormány munkájában a gazdaságnak prioritást kell kapnia, mert ez teremti meg a társadalmi jólét alapját. Demján Sándor felszólalásában hangsúlyozta, hogy a társadalomnak a termelésre kell fókuszálnia, tisztelve a fizikai munkát, mert jelenleg a szellemi foglalkoztatás van fölényben. A VOSZ elnöke úgy vélekedett, hogy a jelenlegi szabályok alapján a kis- és középvállalkozások nem tudnak jövedelmezőek lenni.
Rámutatott, hogy szükséges a foglalkoztatás bővítése, és radikálisan változtatni kell az oktatáson, mert jelenleg alacsony a műszaki és a tudományos értelmiség aránya, a foglalkoztatás szerkezetében pedig a szakmunkások arányát kell növelni. Demján Sándor óvatosságra intett a csodavárással kapcsolatban, ehelyett szerinte jól meg kell szervezni a gazdaságot, a társadalmat, mert a munka a kilábalás alapja, és ezt kell segítenie a kormánynak.
Az uniós forrásokat a gazdaságba kell irányítani
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta: a vállalkozók az egyensúly megtartása mellett a gazdaság növekedési feltételeinek megteremtését, a bürokrácia csökkentését várják. Az MKIK elnöke hangsúlyozta: a gazdaság számára az a jó, ha a kormány és a jegybank között megfelelő együttműködés alakul ki.
Parragh László arról szólt, hogy a kamara közreműködésével több javaslat is készült a foglalkoztatás bővítésére, az adócsökkentésre, egyszerűsítésre. Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a Széchenyi-kártya továbbfejlesztési lehetőségére, amelynek bázisán jelentős hiteleket, köztük beruházásit is el lehet juttatni a kis- és középvállalkozásokhoz.
Parragh László hangsúlyozta, hogy az európai uniós forrásokat a gazdaságba kell irányítani, mert jelenleg Magyarország egy fejlett ország logikája mentén használja a lehetőséget felzárkózó helyett. A kamara elnöke szerint csökkenteni kell a pályáztatás és a kifizetés idejét az uniós források felhasználása során. Megfogalmazta azt is, hogy a közbeszerzési törvény módosításával a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe kell hozni.
Az MKIK elnöke aláhúzta: a gazdaság számára az a jó, ha a kormány és a jegybank között megfelelő együttműködés alakul ki. Szerinte a jegybank feladata nemcsak az inflációra, hanem a gazdaságpolitika támogatására is kiterjed.
Adóreformot várnak
Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke elmondta: az adóreformtól azt várja, hogy ösztönözze a növekedést és állítsa helyre a versenyképességet. Az igazságos közteherviselés érdekében a többkulcsos adórendszer mellett foglalt állást, hangsúlyozva, hogy az egyszerűsítés nem jelentheti az egykulcsos megoldások preferálását.
Balogh Ádám, az adómunkacsoport vezetője a számításaik szerint túlzottan magas adóterhelésre hívta fel a figyelmet. Ismertette: a GDP-arányos adóelvonást tekintve csak a leggazdagabb országok előzik meg Magyarországot. Egy átlagos magyar kkv adóterhelése a nyereség mintegy 57,5 százaléka, amivel világviszonylatban Magyarország a 150. helyen áll. Bírálta a bürokráciát tápláló jelentős adminisztrációt, megemlítve, hogy egy átlagos magyar kkv-nak évente 330 órát kell foglalkoznia adózási kérdésekkel, a régióban a legtöbbet. Balogh Ádám sürgette az adórendszer egyszerűsítését, ezen belül a kisadók összevonását, és az egykulcsos szja mellett tette le a voksát.
Támogatni kell a vállalkozásokat
Krisán László, a KA-VOSZ vezérigazgatója szerint a magyar vállalkozók saját magukat nem tudják kihúzni a gödörből, az induláshoz állami segítséget is sürgetett, elsősorban állami garanciavállalást, kamattámogatást. Úgy vélte, van pénz a gazdaságban, csak szétaprózva. Felhívta a figyelmet a párhuzamos, egymást kioltó programokra, és úgy vélte, hogy az államnak a hitelnyújtás helyett a banki forrásokat kellene aktivizálnia.
Udud Péter, a fejlesztéspolitikai munkacsoport szakértője szerint meg kell vizsgálni, hogyan lehet felgyorsítani az uniós fejlesztési pénzek kifizetését és csökkenteni az intézményrendszert. Szerinte felgyorsíthatók a folyamatok önerő- és garanciaalap létrehozásával. Fontosnak nevezte, hogy komplex, összetett fejlesztések valósuljanak meg, továbbá azt, hogy megfelelő monitoringrendszer épüljön ki.
(MTI)
Magyarország
A KSH tisztába tette a tényeket a Rónai-interjúval kapcsolatban
