Matolcsy: Széchenyi Istvánt újra ide kell hívni közénk

Matolcsy György szerint a növekedés beindítása érdekében azonnali fordulatra van szükség egyebek mellett az adórendszerben és a foglalkoztatásban; az idén az államháztartási hiány a GDP 4,5–6,5 százaléka között lehet. A leendő nemzetgazdasági miniszter lát esélyt egy idei, év közbeni adócsökkentésre, és szigorú költségvetési politikát ígér.

Matolcsy György az új kormány leendő minisztereit bemutató hétfői, budapesti sajtótájékoztatót követően azt mondta: azonnali fordulatra van szükség az adórendszerben, csökkenteni kell a bürokráciát, teljes fordulatra van szükség a foglalkoztatásban, el kell érni az uniós források jobb felhasználását, és új Széchenyi-tervet kell elindítani.

Matolcsy György az MTI-nek az energiapolitikával kapcsolatban azt mondta: a következő kormány mindenképpen „kordában kívánja tartani” az energiaárakat. Az idén a GDP 4,5–6,5 százalékos sávjában lehet az államháztartás hiánya. Az már látszik, hogy nem teljesül az eredetileg a még hivatalban lévő kormány által vállalt, GDP-arányosan 3,8 százalékos deficit – mondta. Hozzátette: jövőre a deficit várhatóan a GDP 4,5–5,5 százaléka körül lehet, és hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány szigorú költségvetési politikát fog folytatni.

A fideszes politikus elmondta: már jelenleg is folynak informális tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A későbbiekben a kormányfő, Varga Mihály és ő, valamint a jegybank képviselői tárgyalnak majd az IMF-fel. Szavai szerint a valutaalap egyebek mellett alacsony államháztartási hiányt, csökkenő pályára álló államadósságot, valamint a növekedés és a strukturális reformok elindulását várja el Magyarországtól.

Kifejtette: a Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság várhatóan június közepére teszi le a jelentését, akkor lehet majd tisztán látni, hogy például szükség van-e pótköltségvetésre. Szintén ettől tette függővé azt is, hogy mekkora adócsökkentésre szánja el magát a kormány, de megerősítette: lát lehetőséget még az idén egy év közbeni adócsökkentésre.

Véleménye szerint 2011 végén határozható meg reálisan az euróbevezetés időpontja Magyarországon. Úgy fogalmazott: jelenleg nem lehet reálisan célba venni az euró bevezetését. A június közepére várt jelentés ismeretében részletes leltárt kell készíteni, és ehhez képest másfél év múlva lehet megnevezni az euróbevezetés menetrendjét.

A foglalkoztatásban a leendő miniszter szerint bővíteni kell a lehetőségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006–2010 közötti megszorítások hatása akár öt évig is eltarthat. A foglalkoztatási fordulatban hangsúlyt kap a távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás bővítése, valamint a közmunkák szerepének növelése. Ez utóbbi azonban a vállalkozások nélkül nem fog menni – mondta.

Matolcsy György szerint az európai uniós pénzekből lényegesen több forrást kell biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Hozzátette: a fennmaradó mintegy 3000 milliárd forintnak körülbelül a felét a kkv-k fejlesztésére, megerősítésére kell fordítani.

„Úgy gondolom, Széchenyi Istvánt újra ide kell hívni közénk” – fogalmazott Matolcsy György. A miniszter szerint szükség van a Széchenyi-terv újbóli elindítására, nagyobb szerepet kell szánni a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak, a versenyképesség növelésének, az egészségiparnak.

A mostani pénzügyi tárca sorsát feszegető kérdésre elmondta: francia mintára a nemzetgazdasági minisztérium felel a gazdaságért és a pénzügyekért, egyik államtitkársága végzi majd például a pénzügy-, költségvetéspolitika irányítását.

(MTI)