A parlament csütörtökön várhatóan dönt a Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által benyújtott alkotmánymódosításról, valamint a kormányszerkezettel kapcsolatos törvényjavaslatokról.
Az alkotmánymódosítás, melynek elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges, a parlament létszámát legfeljebb kétszázban határozza meg. Rögzíti: a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. A javaslat az alkotmányban nevesíti a miniszterelnök-helyettes intézményét. Az alkotmánymódosítás kisebb létszámú parlamentre vonatkozó részét külön törvény lépteti hatályba.
Nyolc minisztérium
A minisztériumok felsorolásáról szóló előterjesztés szerint a tárcák száma az eddigi tizenháromról nyolcra csökken, ezek a következők: Belügyminisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az előterjesztés törvényi szinten szabályozza a kormányzati jogutódlás eddig szokásjogon alapuló átadás-átvételi eljárását, amely már a most távozó kormányra is vonatkozik.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló előterjesztés visszaállítja a közigazgatási és a helyettes államtitkári tisztséget. Ez a rendelkezés – a törvényjavaslat indoklása szerint – lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől. Az előterjesztés a korábban óriásira duzzasztott Miniszterelnöki Hivatal helyett egy kisebb, de hatékonyabb Miniszterelnökség létrehozását is tartalmazza.
Csaknem négyéves alkotmányos mulasztást is pótolhat a javaslat a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával.
Az Országgyűlés szavaz az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakulásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról, majd közgyűlést is tart a csoport, ahol megválasztják a tisztségviselőket.
Csütörtökön lefolytatják egyebek között a fideszes Kósa Lajos által benyújtott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd a részletes vitára bocsátásáról is döntenek. Ez alapján idén ősztől már kisebb önkormányzati képviselő-testületeket választanának meg. A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az „egyéni listás” választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott „kislistás” rendszer helyett. A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer lesz; a Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg.
A határozathozatalok után lesz az általános vitája a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos által beterjesztett, a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításának, illetve a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításának. A javaslatok a 95-ös benzin átlagárához kötnék a parkolási díjat és rögzítenék, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. A kérdést pedig azért kell sürgősen rendezni, mert az Alkotmánybíróság június 30-ával megsemmisítette a vonatkozó szabályokat, így júliustól nem lehetne parkolási díjat szedni.
Megvitatják egyebek között az Orbán Viktor (Fidesz) által benyújtott, a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, miszerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne.
Pénteken lefolytatják az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Ez kimondaná, hogy az állam bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól, akiket teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg.
A büntető törvénykönyv módosítása visszaállítaná a „középmértékes büntetést”, bevezetné a „három csapást” a visszaeső bűnözők esetében, szigorúbban büntetné a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeket, valamint a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetné.
Megvitatják az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám- és Pénzügyőrség összevonását. Az előterjesztés szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójából a Magyar Fejlesztési Bankhoz is kerülnek állami vállalatok.
Ugyancsak a napirenden szerepel a közoktatási törvény egyházi iskolák finanszírozásával kapcsolatos módosítása, és a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosítása, amely bővítené a gyűjtendő adatok körét.
(MTI)
Végső búcsút vettek Mezey Györgytől














