Semmi sem állíthatja meg a válság továbbterjedését?

A francia külügyminiszter szerint a Görögország pénzügyi támogatására kidolgozott nemzetközi program „semmit nem garantálhat” a válság továbbterjedése ellen. Bernard Kouchner ugyanakkor óva intett az „europesszimizmustól”. Az elkövetkező három évben Görögország 110 milliárd eurós támogatást kap az euróövezeti pénzügyminiszterek döntése értelmében. • Rendkívüli EU-csúcs lesz pénteken • Görögország megmentése forog kockán + Képek

Francia és német bankoknak tartozik a legtöbb pénzzel Görögország a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vasárnap ismertetett adatai szerint. Francia bankoknak 75 milliárd dollárral, német pénzintézeteknek 45 milliárd dollárral tartozik az ország. Osztrák bankok 4 milliárd euróval, svájciak 3,6 milliárd dollárral „ragadtak bent”.

Három év alatt 110 milliárd euróra rúg a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás az euróövezeti pénzügyminiszterek vasárnap esti döntése szerint – jelentette be Jean-Claude Juncker, a miniszteri csoport elnöke Brüsszelben a találkozót követő sajtótájékoztatón. Athén a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val kötött megállapodást erről, az egyezség részeként egy jelentős reform- és takarékossági programot is véghezvisz. Juncker bejelentette, hogy a miniszterek úgy döntöttek, aktiválják a Görögország segítésére kidolgozott mechanizmust.

Nem lehet garantálni semmit?

„Senki nem garantálhat semmit, főleg nem ebben a helyzetben, amikor a piacok folyamatosan támadnak” – mondta vasárnap a francia diplomácia vezetője az Europe 1 francia kereskedelmi rádióban arra a kérdésre válaszolva, hogy továbbra is fennáll-e annak a kockázata, hogy a pénzügyi válság továbbterjedhet Portugáliára és Spanyolországra. „De olyan országokat említett, amelyeknek nem ugyanazok a gondjai, mint Görögországnak. Az alapproblémák nem összehasonlíthatók” – mondta az újságírónak Kouchner. Véleménye szerint abba kell hagyni az „europesszimizmust, mert Európa működni fog”. „Európa válságról válságra fejlődik” – hangsúlyozta a külügyminiszter. „Ami ebben az egész ügyben nagyon kellemetlen, sőt elviselhetetlen, az az, ahogy a kamatok változnak és ahogy a hitelminősítők dolgoznak. Ezt Franciaország már többször jelezte, a köztársasági elnök többször felvetette, hogy meg kell változtatni a rendszert” – hangsúlyozta Kouchner.

A külügyi tárca vezetője elismerte, hogy Franciaország „valahol önmagért harcol”, azért, hogy elkerülje, hogy vele is megtörténjen az, ami Görögországgal. „Mindannyian hittük abban, hogy Görögországot politikailag integrálni kell és mindannyian hittünk abban, hogy az (uniós) bővítés szükséges ... Most sürgős a helyzet és az európai morál azt követeli meg, hogy megmentsük Görögországot” – fogalmazott Kouchner.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy megszületett a megállapodás Görögország, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között a többéves pénzügyi támogatási csomagról. Hozzátette, hogy a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván. A három évre szóló program elérheti a 100-120 milliárd dollárt.

Nincs felhőtlen öröm Németországban

Sem a német kormányban, sem a parlamenti pártok körében, sem pedig a tartományok részéről nem fogadta osztatlan támogatás Görögország pénzügyi megsegítését, amelyről vasárnap született meg a megállapodás. Angela Merkel kancellár viszont üdvözölte azt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történtekből le kell vonni a tanulságokat. Bonnban elhangzott nyilatkozatában Merkel annak a nézetnek adott hangot, hogy rendívül igényes programról van szó, amely a kialakult válság tartós megoldását célozza. A kancellár szerint Görögország hosszú és minden bizonnyal fájdalmas és nehéz út előtt áll, de ez a szükséges út.

(MTI)