Seszták Ágnes: Az olvasók tudják, hogy nálunk a Bajszi nem holmi pofás szőrzet, hanem márkavédjegy. Huszonhárom éves korában kimúlt Bajszi cicánk nem hagyta, hogy hiánya sokáig fájjon. Aki macskát tart, tudja, mire gondolok: az a meleg kis gurgulázás, ami gejzírként tör ki a torkukból, mikor szigorúan karikába tekerednek vagy méretesen elnyúlnak, üzeni: béke van. Hosszabban: ne izgasd magad, amíg én dorombolok, nincs baj, nyugi. A macskák a kisbabáknál is konzervatívabbak. Ugyanazon a reggelen, ugyanazon tálból ugyanaz a hús vagy falatka. Majd ugyanazon kosárkában, párnában tövig fúrja magát, hogy idő múlva gazdája ölében folytassa, aki innentől moccanni sem mer, ezért akik macskát tartanak, sokkal többet olvasnak.
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
Nevet változtat a 125 éves Magyar Autóklub















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!