A németek miatt zúdul ránk a sok tojás

Az EU-hoz történt csatlakozás egyik vesztese a magyar tojástermelő ágazat. A tojástermelés mögött jelentős feldolgozóipar nincs, a termék túlnyomó részben közvetlenül a termelőktől jut az élelmiszer-kereskedelembe – áll a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége által az MNO-hoz eljuttatott közleményben.

A sokszereplős termelői kör teljesen kiszolgáltatott a piaci hatásoknak, velük szemben tőkeerős, gyakran multinacionális kereskedelmi hálózatok állnak. A magyar termelők összefogási kísérleteit a Gazdasági Versenyhivatal az EU-hoz való csatlakozás után egy évvel szétzúzta. A piacra termelő tyúkállomány 5,3 millióról 3,5-4 millióra csökkent. A héjas tojás piacot 25-30 százalékban foglalták el az importált tojások. Az EU szigorú állatvédelmi, környezetvédelmi, szalmonellamentesítési és forgalmazási szabályai a hatékonyságot nem, a költségeket annál inkább növelő, infrastrukturális beruházásokba hajszolták a termelőket, akik a jelentős fejlesztési hitelek és a megnövekedett amortizáció terheit nyögik – ismerteti a helyzetet a szövetség.

A múlt évben Németország az EU által előírt határidő előtt két évvel felszámolta a hagyományos ketreces tartást, ami egy évig keresleti piacot hozott Európában. Németország eurómilliárdokat ölt bele a technológiaváltásba, illetve a termelés jelentős része áttelepült Ukrajnába. Az átmeneti tojáshiányt ez év májusától a túlkínálat váltotta fel. A német piacról kiszoruló lengyel, szlovák, litván tojásfelesleg Magyarországra zúdul, így a tojások hazai termelői ára 45 százalékkal esett másfél hónap alatt. Az árvízi helyzet miatt a takarmányok ára felfelé kezd mozogni, tovább növelve a tojás önköltségét – sorolja a bajokat a szövetség.

Az élelmiszer-kereskedelemben a tojás fogyasztói ára (a megtévesztő, vevőcsalogató apró tojás árának kivételével) szinte egy fillérrel sem csökkent. Az import tojások származási helyéről a „gondos” csomagolás miatt a vásárló csak otthon szerez tudomást, hiszen a csomagoláson egy magyar csomagolóhely azonosító száma és neve látható csupán. A termelők tovább csökkentik a termelést, a kisebbek abbahagyják – vonják le a következtetést a közleményben. Magyarország ebből az olcsó, biológiailag tökéletes, a legszegényebb rétegeknek is megfizethető fehérjeforrásból még jobban más országok termelésére szorul, kiszolgáltatottsága megnő. Más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatta a magyar vásárló, hogy ez mit jelent a pénztárcájának – zárul a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közleménye.